Magyar Országos Tudósító, 1941. március/1
1941-03-16 [248]
/Az újságírók szabadságünnepo, É ó 1 y t a t á s.2,/ A sajtószabadság a nemzeti szabadság egyik atributumaj 1 önerőtőljesebb kifejezője volt 1848 e március 15-én s igy maradt meg egy évszázadon át a sajtó külön ünnepének ls 0 De ma országunk független, amit ugyan egy világháború katasztrofális befejezése után szereztünk meg, Amig más államok egymásután vesztették el függetlenségüket, a magyar nomzot megtartotta azt, sőt jelentős területi gyarapodást és politikai fejlődést is fol tud mutatni 0 Elmondhatjuk, hogy a magyar nemzőt több politikai érzékről, magasabbrendü történelmi érettségről tott tanúságot, mint sok más nemzet. A világban most uj korszak van kialakulóban, s a magyar sajtó legfőbb hivatása az, hogy ebben a munkában résztvogyon, azt előmozdítsa, ennok a nemzetnek történelmi hivatását a világnyilvánosság előtt hirdesse és igazolja^ A 48,-as szabadsággondolat lehanyatlása utón a magyar sajtó fojXődéséről természetesen nom lehetett szó, a kiegyezés után azonban a politikai, gazdasági és műszaki szempontok egyaránt kedveztek a fejlődésneko A EO«es, 8C-as éveket méltán nevezhetjük a magyar újságirás aranykorának. De sajnálattal kell megáll api tani. hogy a századforduló táján bekövetkezett fejlődéssel nom tartott lépestva magyar sajtó szellemisége,, Az újságírásba fokozatosan bevonult az üzleti szellem, megfeledkeztek a sajtó nemzetnevelő hivatásáról. Nagy befolyásra tett szert a sajt£ f de ugyanakkor belső értéke és erkölcsi ereje hanyatlott. A világháború utáni válságos periódus elmultával uj fejlődés Indult meg, a magyar újságíró felismerte újra nemzeti hivatását, megértette, milyen felelősség hárul reá. - A magyar újságíró megpróbáltatással toli sorsát legpregnánsabban az elszakított területeken látjuk. Husz éven át minden társadalmi rétegnél nehezebb küzdelmet vivott a magyar ujságiró, mindig kénytelen volt teljes mellel kiállni magyarságáért. Örök veszedelemben élt, névtel en?'gében is személyével kellett helytállnia mindazért,amit mondott, irt, vagy tett,, Ma már megáll api thatjuk, hogy a magyar ujságiró sikerrel vivta meg nehéz harcát. A magyar sajtó nom sorvadt el a megszállt terülőteken p sőt tovább fejlődött és gyarapodott bofolyasban közönsége előtt- Nagy j al ontőségü volt a fejlődés idohazá a csoiikaorsz ágban is, uj életre kelt a tisztultabb eszmei sikon mozgó, a nacionalizmus eszméivel áthatott újságírás a A tespedés évtizedei után szükség volt arra,hogy a magyar sajtó mogujhodjon, átalakuljon és alkalmazkodjék azokhoz a fokozott kivánságokhoz, amelyeket a kor támaszt mindenütt a sajtóval szemben,, Az átalakulást elvégeztük. A bírálat nem a mi feladatunk, azt rábízhatjuk azokra, akik majd az idő mosszoségéből nézik a magyar sajtó megújhodásának becsülettel elvégzett föladatát. *• Vállaljuk azokat a terheket és korlátozásokat is, amelyeket a rendkívüli idők kényszerítenek az egész magyar társadalomra,mert a magyar újságírás ezen a téren sem akarja kivonni magát a közösségre kötelező szabályok alól. Nekünk talán a legfájdalmasabb, hogy idŐlegeson, átmonotilog engednünk kell a sajtószabadságból, amoly éltető eleme az újságírásnak és meg koll osztanunk a felelősséget, amellyel az újságot csináljuk. De tudjuk, hogy a sajtószabadság korlátozása mindon eredendő hibájával együtt végeredményben ugyanazokat az eszményeket igyekszik szolgálni, amely ok mindon magyar lelkébon élnok. Nehéz ma újságot irni y ezt nemcsak mi mondjuk és érezzük, hanem rajtunk kivül álló tényezők is megállapították. Százszoros súlya ván minden leírt szónak és roppant felelősség nehezedik annak vállára, aki ma gondolatot, vagy híranyagot visz a nyilvánosság elé. Magyar tulajdonság, hogy minél nehezebb a feladat, minél több az akadály, annál nagyobb a harci kedv és a lelkesedés 0 Ezzel a harci készséggel tol jósltjuk most hivatásunkat, érezzük a sajtó fontosságát, do tudjuk azt is,hogy belső önfogyelmozés nélkül méltatlanok volnánk ennok a hatalomnak gyakorlására és arra a fontos hivatásra, amelyet a sajtó a mostani nagy átalakulás időjén a nemzet éle Lében betölt, Széohenyi István mondotta, hogy a sajtó éles fegyver, amellyel csodákat 1 ehet művelni,do a legnagyobb veszélynek is ki lehet tonní a hazát, Deák Ferenc pedig azt,hogy a hazáért mindont szabad kockáztatni, de a liazát kockáztatni semmiért sem \szabad. / f olyt. köv,/