Magyar Országos Tudósító, 1941. március/1
1941-03-14 [248]
BORNEMISZA GÉZA BESZÉDE AZ IMI KÖZGYŰLÉSÉN. Az Ipari M u nkaszervező Intézet Bornemisza Géza ny, miniszter elnölclésével pénteken délben a GYOSZ székházának nagytermében tartotta VIII. évi rendes közgyűlését az üzlotrész-tagok nagyszámú részvételével, Bornemisza Géza elnöki megnyitó-beszédében beható a n foglalkozott azokkal az aktuális problémákkal, amelyek a magyar gazdasági életítés ennek keretében elsősorban a magyar ipar jövő fejlődésót erintik. A magyar gazdasági élet - mondotta a többi között - ma teljes mértékben a körülöttünk duló háború behatása alatt áll s ma már a nom hadvistolő európai országoknak is a hadigazdálkodás szabályai szerint kell élniök. Gazdasági életünk stabilitása csakis egyfelől az emberi munka-., erő ós a termőiőberondezésok kapaoitásának teljes kihasználásával, másfelől a fogyasztás átgondolt és szigoiuan keresztül vitt korlátozásával tartható fenn. A fogyasztás korlátozása és a termelés irányítása ikertestvérek s ma már időszerűtlenné vált minden elméleti vita a gazdasági élet irányit ás ának szüks égess égéről p Sőt a politikai, életben egyre jobban olőtérbe kerül az a törekvés, hogy a napi gondok és az átmeneti nehézségek áthidalását vélzó irányításon tulmenőleg nemzetgazdaságunk jövőjét széles alapokon nyugvó olyan tervszerű előkészítéssel biztosítsuk, amely számot vet mind nemzetűni-: szükségleteivel, mind az európai gazdaság fejlődési irányával és figyelemmel van gazdasági felkészültségünkre, földrajzi és népességi adottságainkra egyaránt. - A háború után elsősorban az ipar produkcióképességére hárul az a kettős feladat, hogy egyrészt a háború szörnyű pusztításait helyreállítsa, másrészt az ehhez az újjáépítési munkálathoz szükséges^ nyersanyagok beszerzéséről a tengerentúli piacok egyidejű visszahóditásával gondoskodjék. Az európai ipar e kettős feladatának teljesítésétől függ aa európai életnívó jövő alakulása. - A magyar ipar háború utáni feladatainak természete sokban hasonló, nagysága podig - viszonyainkat tekintve - aránkban álló Európa általános gazdasági problémájával. Nekünk is megvan ujjáépitési feladási tunk a husz évi megszállása alói felszabadult területe/: politikai^ társadalmi és gazdasági újjászervezésében. Do ezenkivül is akadnak bőven problémáin!.:: honvédelmi felkészültségűn'", kiegészítése, közlekedésünk újjászervezése, a vizszabályozás, az öntözés, a szociális kérdések közül elsősorban a lakásépítés stb., amelyek mind nagy tőkebefektetéseket igényelnek s amelyeket előreláthatólag túlnyomórészt saját erőnkből kell megoldanunk, - Nem vitás, hogy a megnagyobbodott M a gyarország centrális problémája a háború után is változatlanul a mezőgazdaság marad, de az is világos, hogy sem az előttünk álló rendkívüli feladatokat megoldani, sem az azokból eredő terheket elviselni nem leszünk képesok az ipar további erőteljes fejlesztése nélkül, amit szaporodó lakó s ságunk foglalkoztatási érdeke Is követel, - A tervszerű gazdálkodás, amely immár kilépve^az elméleti vitái: keretéből, a pénzügyminiszter ismeretes beszéde nyomán nálunk is hivatalos kormányprogram lett, nem hanyagolhatja el az ipar erőteljes fejlesztését- *á ^.; A magyar ipar fejlesztésének szükségességet meggyőzően igazolta a M a gyar N e mzoti B a nk elnökónok fejtegetése is, amelyben beható a n foglalkozott a nemzetgazdasági föladat által igényelt tőkeszükséglet számszerű megállapításával. Legyen szabad e fejtegetésekhez néhány észrevételt fűznöm. Egy-egy ipari munkahely létesítéséhez szükséges befektetési tőke nagysága ipar agak szerint 2-3000 pengőtől 40-50.000 pengőig terjed, iparunk mai konstrukciója mellett átlagban 8-10.000 pengőre tohető. Tőkeszegény országunkban iparfejlesztési programunkban olyan Iparágaknait adjuk az elsőbbséget, ahol a fajlagos befektetési tőke kisebb, Ez a törekvés azonban nem lenne I helyes, nekünk még áldozatok árán is sokoldalú és magasabb fokú ipar í elérésére kell tütskednünk és a létjogosultsággal biró iparágaink ogyonI lő tolitottsógót kell elérnünk, mert az ilyen iper ellenállóképessége Kllónyogoson nagyobb. i~