Magyar Országos Tudósító, 1941. február/2
1941-02-17 [247]
JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG ELŐADÁSA A TUDOMÁNYOS AKADÉMIA III. OSZTÁLYÁBAN, A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya hétfőn délután felolvasóülést rendezett s azon közéletünk és tudományos életünk sok kitűnősége jelent meg, hogy meghallgassa József királyi herceg tábornagy, a Tudományos Akadémia elnökének előadását. Az ülésen elnöklő Marék József egyetemi tanár üdvözölte a megjelent előkelőségeket, akiknek soraiban ott voltak József Ferenc királyi herceg, gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke és Szily Kálmán titkos tanácsos, kultusz államtitkár té> Az üdvözlés után József királyi herceg tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását "A szeizmográfnak egy eddig ismeretlen alkalmazása" címmel, A királyi herceg bevezetőjében elmondta, hogy a világháború alatt parancsot kapott, hogy utazzon a harctérre és tartson csapataival egy erőaen veszélyeztetett védelmi vonalat. A királyi herceg útközben jelentkezett egy magasabb parancsnoknál s amig rá várni kellett, az ottani földtani intézet tudós vezetőjét kereste fel, aki bemutatta neki szeizmográftalálmányát. A királyi herceg a jelentkezés után egyenesen a harctérre utazott és véres csatákban tartotta a rábízott védelmi vonalat, & sorozatos ütközetek mindkét oldalon rengeteg véráldozatot követeltek és az ellenfél; mindent elkövetett, hogy a magyar csapatokat visszavesse. Különböző eszközökhöz folyamodtak mindkét oldalon^ megpróbálkoztak azzal is, hogy robbantóaknákat fúrjanak az ellenfél állásai alá és azokat levegőbe röpitsék. A robbantóaknák készítésének megfigyelésére ellenaknákat kellett fúrni, de füllel nehezen volt megáll api tható, hogy az aknái-, milyen irányból közelednek és mikor érnek a "saját állások alá, A'királyi herceg, amikor a Izém jelentésekből megtudta, hogy ismét aknákat akarnak állásai alá fúrni, felsőbb parancsnokságaitól fúrógépeket kért, azok meg is érkeztek, hogy a megfelelő hallgatóaknákat velük elkészítsék s amikor a fúrógépeket megfigyelte a munkában, rájött,hogy a sziklán bizonyos rezdülések érezhetők. Ekkor magához hivatta az említett földtani intézet vezetőjét és megbeszélte vele, nem lehetne-e az aknafurasokat szeizmográf segitségével már jóelőre lehallgatni. Az intézet vezetője meg is érkezett készülékeivel, azokat hosszabb időn át kipróbálták és a készülék valóban jelezte a fúrógépek egyenletes kopács olását. Minél közelebb érkezett a figyelőhelyhez az akna, a készülék kilengése annál nagyobb volt. Pontosan meg lehetett állapítani a fúrás irányát is ugy, hogy a robbantás elhárítására minden előkészület megtörténhetett. Amikor a készülék pontosan jelezte honnan és körülbelül mikor érkezik el az akna állásaink alá, a ni csapatain!': elháritóaknát fúrtak, azt megtöltötték erős robbanóanyaggal, lefojtották s amikor^már füllel is hallható volt, hogy az ellenség megkezdi az állások alá furt akna robbanóanyaggal való megtöltését, a mi aknáinkat előbb gyújtották meg, a robbanástól meggyuladt az ellenséges akna is ós hatása hatrafelé volt érezhető, szörnyű pusztitást végzett az ellenfél soraiban. Ezzel az eljárással a legtöbb esetben Sikerült kiüríteni előre az állásokat és az ellenfél aknáinak hatását visszahárítani ugy, hogy az ellenfél . végül is felhagyott a kísérletezésekkel és az aknafurás megszűnt. A királyi herceg rendkívül lebilincselő, érdekes előadásáért az elnöklő Marok József mondott köszönetet. Ezután Baló Jó z sef és Schréter Zoltán levelezőtagok olvastál: fel székgoglaló előadásukat, Szőkefalvi Nagy Gyula egy tanulmányát mutatta be, Rédei László értekezését Kerékjártó Béla, Jasko Sándor és S z cdeczky-Kardoss Elemér munfcáit pedig^Vendl Miklós olvasta fel. A felolvasóülés után a szakosztály tagjai zárt ülésen vettek részt, majd értekezletet tartottak a 'ugajánlások ügyébon, /MOT/J.
