Magyar Országos Tudósító, 1941. február/2
1941-02-20 [247]
HÍREK AZ EREKLYES ORSZÁGZÁSZLÓ NAGYBIZOTTSAGA ELNÖKI LEVELE A Jó MAGYARSÁGRÓL• Az EONB elnöksége az uj munkaévben elnöki levélben fordult az egyes Orsz-igzászló vezetőségekhez, melyben a tennivalók felsorolása, az elmúlt esztendő tevé v enysegének összeírása kapcsán adott utasítások mellett a magyar lelkiségről közöl figyelemreméltó sorokat, melyben töb^ok között ezt mondjas Fenntartjuk az ősi irányt; a magyar gondolat nem zár ki senkit abból, hogy a nemzetért vállalt munkával becsületesen szolgálhassa S z ent Igtván, első I s tván királyunk országának ügyét, A magyar mindenkor szeretettel ölelte magához az idejövő nemzetiségeket, akiket tes-.-érévé tett szentistváni országának birtoklásában. Tudomás 1 vette, ho-y évszázados közdelmei folytán itt az országban, a Jíyugatért is vállalt véres harcpj közben - megapadt sorai közé, ősi települési helyein sok helyütt kipusztult magyarság helyébe jöttek az idegoaajkuak, akik átvették e helyeken a magyarság történelmi szerepét. Termesztésen ezeknek vállalniuk kellett azokat a feladatokat is, amelyek ott addig a magyarságot . -i/lüllettek, ""zért volt irányukban a magyarság teljes biz alsómmal.,, mert megosztva velük nemzetfenntartásában a kötelességeket, kellett őket minden fenntartás nélkül ugyanoly,jogokban is részesíteni, mint amilyenekkel a magyarság rendelkezett. A magyarság végtelen bizalma azok iránt, akiket a maga körében befogadott, másrészt ennek alapján azoknak a magyar jogokban, életlehetőségekben korlátlan érvényesülése, valamint szorgalmuk szerint az egyéni jómód elérésében akadály nélküli előhaladása siettette bennük a magyar telkiség toljes átvételét is, mely az ország uj települőit, az azokbo^ lett magyarokat a magyarsággal célok, hazafias gondolat, nemzeti érzés és • egyirányú nemzeti cselekvés tekintetében " gyorsan közös nevezőre hozta, Igy lehettek a magyarságnak céljaiért való cslokvése kapcsán olyan vértanúi "is, mint 1. ' ^Damjanich, Aulich, gróf Leiningen és Pöltenberg, a negyvennyolcas főtisztek és tábornokok, akik Idegen eredetük létére, azzal együtt, hogy magyarokká lettek, egyben a hűséget magyarságú!:ért életük kockázatát ás áig vállalták. És ezért lettek oly sokan derek magyarok* ká oly családok körébei is, akik a nemzetet ért 'ülönböző idegen abszolutizmusok idején idegen hatalmak rendelkezéséből jöttek ide, de ittmaradtak azután is^ hogy a nomzet visszaszerelte szuverenitását, mert ' »V* tudomásul vette a vele magyar életre szövetkezők őszinte szándékát. Legutoljára nagy tömegben az 1849-i világosi fegyverletétel után bokövotfcezett időfebon, ogészon a kiegyezésig hazánkban küldött hivatalnok és katona családok közül nem egy valt később jó magyar családok ősévé, vagy lőhetett földtulajdonos, akiknek a magyar élet ezután egyformán osztott méltOgágot^ díszt ás jólétét is 0 öntudatunk logyon alapja a bírálatnak, melyot másokkal szemben gyakorlunk; meg kell tlátnunk, hogy a magyar jelen és jövő részesülésének fejében ki végzi ol a magyar közösséggel szemben járó kötelességet, - ad-o annak számbavehető ért éket, .lelkének vágya felénk hajtja-e és bizalmunkra érdemesiti-o. Nem a hangot kutatjuk; :rem azt, hogy más nyelven szól-e,' hanem annak értelmét fogadjuk ol hozzánk tartozásban mérvadónak a /MOT/B» ÍJ Mi,
