Magyar Országos Tudósító, 1941. február/2
1941-02-27 [247]
MENEKÜLT ERDÉLYI GYERMEKEK A FŐVÁROSBAN, Gróf Teleki Pálné, a miniszterelnök feleségének, elnöklete alatt működő Erdélyi Menekülteket Megütő Bizottság kettős célt tűzött maga eléí egyrészt segiteni a hozzánk menekült, kiüldözött magyarságot, másrészt ezek gyermekeit tovább iskoláztatni, A Bizottság, amely immár egy éve folytatja áldásos működését, érintkezésbe lépett az Aetio Catolicával és eddig 220 menekült gyermek továbbtaníttatását sikerült biztosítani olyképen, hogy a gyermekek a főváros különböző intézeteiben ingyen képezhetik toVabb magukat, A Bizottság ezenkivül erdélyi jelvényeket bocsdjtott ki, amelyeknek eladásiból befolyt összeget a rászoruló gyermekek felruházására, élelmezésére stb. fordítja. Az intézetek gondoskodnak arról, hogy a gyermekek pótolhassák az elmaradt tananyagot, ellátják őket tankönyvekkel és teljes tandíjmentességet adnak nekik. A gyermekek továbbra is a bizottság felügyelete alatt maradnak és itt tartózkodásuk alatt minden szükségletüket a bizottság fedezi. Az elmúlt héten 150 gyermeket sikerült igy elhelyezni, szerdán este pedig ujabb 70-es csoport érkezett a fővárosba, A menekült gyermekek között elsősorban azok jöttek számításba, akiknek szülei még a megszállott területen maradtak, A Bizottság Déosy Erzsébetet és Szénássy Erzsébetet küldLte el Kolozsvárra és Nagyváradra, * akik felekezeti különbség nélkül valógatták ki azokat a gyermekeket, akiknek taníttatására szükség volt és kisérték fel őket Budapestre, Éjjel 11 óra 35 perckor futott be a kolozsvári vonat a K Q leti-pályaudvarra. Az érkezési oldalon nagyobbszámu női küldöttség várta a vonatot, élükön dr. Mlhailich Győzőnével, a Menekülteket Megsegítő Bizottság alelnök nőj ével. Mindnyájuknak karján piros-fehér-zöld karszalag "Erdélyi menekültek" felírással, A vonat ablakából mosolygószemű fiuk és xeanyok integettek. Kíváncsian nézték a gyönyörűen feldíszített, nemzeti szinekkel bevont pályaudvar fogadási csarnokát, A leszálló gyermekeket a Bizottság tagjai, meleg, anyai szeretettel várták. Hirtelen hangos lett a pályaudvar a vidám gyermeknevetéstől, A gyermekek 10-14 évesek, egészségesek. Legtöbbjük a kolozsvári • <szociáiis missziótói " apott ruhában és "kalapban érkezett. Megjelentek a fogadáson az intézetek tanárai közül is néhányan, akik szintén melegen ölelték magukhoz a szülőktói elszakadt apróságokat. Különösen me^iató volt Timkó Boris v a fogadtatása, Timkóék mult év elején menekültek át a határon. Édes—anyja és testvérei Kolozsváron maradtak, édea^apja pedig mult év szeptemberében feljött a főVőrrosba állást keresni. Most amint meghallotta a Bizottságtól, hogy leányát is felhozzák kijött elébe az állomásra. Apa ás kisleánya könnyes szemmel borultak egymásra. Közben a gyermekek kettős sorokban állottak fel, elől a leányok, hátul a fiuk. A Bizottság tagjainál: mindegyikhez volt egy-egy kedves szavfljfc, megigazították ruhájukat, elhelyezték csomagjaikat a hordár kocsiján. Az ünnepélyes fogadtatás közben a legkisebb leány hirtelen^sirni kezdett. Ijedten mentünk oda hozzá, de Iciderült, hogy osa k azért is, mert barátnőjét nem látja maga mellett. Kérdésünkre elmondotta, hogy Sági Ilonának hivják és őkrül, hogy el jöhetett Budapestre és itt tovább tanulhat. Kézben előkerült barátnője is és az előbb még könnyessaemü kisleány mosolyogva korolt bele. Pintz Auguszta a legnagyobb ós legidősebl a gyermekek között, K 0 lózsvárról érkezett, szülei megszá. lt területen maradtak, N a gyon boldog, hogy 1 thatja Magyarország szép fővárosát, - Mindnyájan elhatároztuk mondotta tiszta magyarsággal - hogy megfeszített szorgalommal fogunk tanulni. Ezzel akarjuk meghálálni azt, amit értünk tettek. A hossu fogadtatás után ! a gyermekek elindultak első peSijt útjukra, A szerdai estét a Kivándorlók Otthonában töltötték, ahol meleg vacsora ás kényelmes fokhely várta a gyermekeket. Csütörtökön azután az egyes intézeteltben helyGI ik el őltet,/HOT/B,
