Magyar Országos Tudósító, 1941. február/2

1941-02-24 [247]

CSENDŐRSÉG NADRAGULYÁT ---MAS.ZLAGOS " -Ut, • EVETT ORVOSSÁGKÉNT - MEGHALT. Árgyelán Gábor 01áosahfLy/-i lakos Kira István 53 éves ottani gazdának örvoss.ágként maöilagos nadragulyát adott be, ami tói Kira pf^ nap múlva meghalt, A csendőrség Árgyel.n. Gábort el fogta./MOT/. —HALÁLOS BALESETEK. Lazor János 41 éves kisztelyi cipész ittas állapotban e y 20 om. mély pocsolyába esett ée megfulladt* Adolf Béla 12 éves és Adolf András 9 év es tatai gyerekek a község határában egy kikötött kompon játszottak, eközben'beleestek a .Uinába. A

2 eró's folyású viz mindkettőjüket elsodorta./MOT/

# 4 A 90RVINLANCOS0K ÉS C0RVIIKOS.Z0RUS0K &ERLEŰVACSORAJA. A magyar Oorvinlánc és Corvinkoszoru tafcajdonosainak testülete hétfőn, Mátyás napján a Hungária különtermében tartott ünnepi vacsorán hódolt- Mátyás király emlékének. Hóman Bálint kultuszminiszter, mint a testület elnöke köszöntőt mondott a kormányzÁra,. ma^d üdvözölte az Erdélyből elsőizben megjelent testületi tagokat, gr^f Banffyné Váradi Arankát, Balázs Andrást, Szilágyi M. Dózsát, Gyergyay Árpádot és Gyallay Domokost,, mint Corvinkoszorusokat* valamint Pásztor János és Rudnay Gyulát, akik le újabban részesültek a Corvinkoszoru kitüntetésben és Burghardt Rezsőt, Megyer-Meyer Antalt, Szó'nyi Istvánt, Szehtpétery Imrét, Tamás Lajost, Angyal Pált, Vladár Gábort, Neuber Edét, Pogány Bélát, S

z

abó Zoltánt, az uj C

0

rvinkoszorusokat, A miniszter üdvözlő szavai után Domanovszky Sándor egyetemi tanár tartott emlékbeszédet Mátyás királyról kezében a néhai gróf Klebelsberg Kunó által alapított Corvin-serleggel, Domanovszky professzor serlegbeszédében a nagy király alakját rajzolta meg, aki nagy szellemi átalakulás korában uralkodott, amikor Európában a humanizmus és az individualizmus vivták harcukat, az összeomló világban népe és országa sorsának irányitója volt, aki a düledező régi világból kereste a kiutat uj, nyugodt ós erős életformák fglé, A siker mércéjével mérve Mátyás nem hasonlittható össze Gézával, zent Istvánnal és Szent Lászlóval mondotta Domanovszky professzor 11 mert méltatóit és megdöbbenti életmüvének összeomlása. Mátyás úttörő volt, ugy mint Géza és Szent István, mint útkereső talán inkább Gézahoz voma hasonlitha tó, mint épitő, feltétlenül zent Istvánhoz. Az úttörő nehéz sorsát, esztotta meg Mátyás S

Z

ent Istvánnal abban is, hogy terveikkel, elgondolásukkal árván és értetlenül állottak kortársaik, még legmeghittebb bizalmas környezetük tagjai között is. Mátyás nem talált olyan tiszta helyzetet, mint Szent István, az a Nyugat, amelyre szemeit szögezte és amelyhez szorosan hozzátartozónak érezte magát, összeomlóban volt, a középkor őszutóját élte* Az európai életközösség felbomlott, fölbomlott ugy,, ahogy a hűbériség felbomlasztott országokat és birodalmaikat. Mátyás nagy érdeme, hogy felismerte a helyes utat és tadatos cselekvéssel, minden akadályon keresztül, tántoríthatatlanul törekedext célja felé. Eletének és uralkodásánál; alap. ^problémája: a szellemében, intézményeiben és életformáiban Összeomló világ romjaiból erős M

a

gyarorsz ágot felépíteni. Emellett a töröíi:érdés csak mellék kérdés volt, ' J

"* Domanovszky professzor a történész tárgyilagosságával vázolta Mátyás királynak a törökökkel és a belső ellenséggel vívott küzdelmeit és bár Mátyás egész életét a háborúskodásban töltötte el - úgymond nem a háború embere volt. Nagy és nehéz küzdelem volt az, amit Mátyás vivott, nem? csoda, hogy a hatalmasok, akiknek világszemléletével a király törekvései szöges ellentétben alítottak, annyiszor ellenszegültek, annyi összeesküvést és lázadás t kiséreltek meg. [V <- /Folyt.köv./