Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1

1941-02-07 [246]

3ZEK ELŐTT , ; Özvegy dr. Tarján Mihály né, néhai dr. Tarján Mihály ismert budapesti ügyvéd özvegye - amint annakidején a lapok megírták - férje, után való bánat ában a muít év szeptemberében öngyilkos lett'és meghalt. Öngyilkossága előtt levelet irt Pried Márton ékszerésznek, távoli rokonának és a levélben aZt állította, hogy a verőnálporokat, amelyekkel öngyilkosságát elkövette, sógornőjétől: özvegy Ányos Arpádné izraelita szegényházi eltartottól kapta. A búcsúlevélben özvegy TarjánnS arról is irt, hogy nem akarja'Ányosnét azzal vádolni, mintha az ő rábeszélésére ment volna a halálba, mert ez az elhatározása szilárd volt, rajongásig szeretett férje nól-r kül nem tudott élni. Megvádolja azonban özvegy Anyosnét arzal, hogy a szükséges mérget nem egészen önzetlenül szerezte a számára, ezt pénssóvúrságbol tette, mert ilymódon akart a neki igért ingó-ságok, szörmebundaj, ezüstrókaboa és egyebek mielőbbi birtokába jutni. Felrója Tarjánné a só gornőjenek ázt'is, hogy öngyilkossági szándékát folytonos ilyent ár gyu beszélgetéseivel, álom magyarázataival mindenképpen elősegíteni törekedett, sőt arra is c íz ásókat tett, hogy legokosabb lenne, ha özvegy ár. Tar janié a saját fiát kitagadná az örökségből, vagyis a kötelesrészro szorítaná. A királyi ügyészség a búcsúlevélben foglaltak alapján vádat j.-iclt özvegy Ányos Arpádné ellen öngyilkosságban való részesség vétsége cimén. A nem mindennapi ügyet ma tárgyalta a büntetőt örvény szók dr. Kovács Miklós-tanácsa nagy érde—klődés mellett. Özvegy Ányos Arpádné tagadta, hogy veronait vagy más mérget szerzett volna sógornője számára. Az elhunyt teljesen önként vála sztotta a halált

? nem ke 11 ott öngyilkosságra rábeszélni vagy annak kivitelébon segítségére lenni. A kihallgatott tanuk - dr. Tarjánné legközelebbi hozzátartozói - terhelőén Valletták, de arranézve egyikük sem tudott határozott választ adni, hogy a mérget ki szo rezte az öngyilkos ass zony'sz ámára . A törvényszók - a perbeszédek elhangzása után - özvegy Ányos Árpádnét az öngy: lkosságban való részesség vétségének vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette. Dr. Kertész Jenő királyi ügyész a felmentő Ítélet ellen fellebbezést jelentett bé. /MOT/Ky. -JÁRMAI JEREMIÁS VOLT RÉSZVÉNYT .ARSAS iÖ I IGAZGATÓ S2ÍGÉ1YEÉGIBÍZOK XlT UGYE A BLR ÓS & ELŐTT, Jármai fferemiás Rezső volt részvénytársasági igazgató és Gróf Lajos in-' gatlanköz vetitőiroda tulajdonosa közokirat hamisítás bűntettével vád olt an állottak ma a büntetőtörvényszék Máthé-tanácsa előtt. Jármainak a Magyar Vegypapír és papirnemü gyár r.t. a közelmúltban azonnali 'hat állyal felmondott éjs visszatartotta illetményeit is. Emiatt Jármai 5o .000 pengős port indított a részvénytársasáp- ellen. A per illetékei igen nagy összeget tet>k volna ki, mire Jármai elhatározta, hogy hamis adatok fölhasználásával' szegénységi bizonyítványt szerez, aminek segítségével a pert ingyen folytathatja. Beadott az'V, kerületi elöljárósághoz egy ézeg%ységi bizonyIfevany iránti kérvényt, amelyben azt állito vta magáról, hogy semmiféle in:ovagjona nincs és csak annyi jövedelemmel rendelkezik, mint a lakóhelyén sokásos napszám. Ezt a kérvényt Grof Lajos átvette és a hamis adatokat a. ..lohivatalnál ki nem derithető módon igazoltatta. A biröstg előtt Jármai t igadott mindent és azzal védekezett, hogy Grófot blata meg szegénységi isonyit ványának elintézésével. A kérvény adatait Grof töltötte'ki, ö csá aláirta* Gró£ ezzel szemben azzal védekezett, hogy nem ismerte Jármai vi& szonyait és igy jóhiszeműen járt el. A törvényszék e után a tárgyalást bizonyít ás kiegészít és miatt elmapolta. /MOT/Na.