Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1
1941-02-07 [246]
/A polgármester J ex em.ua o, r o i. y i- a o ci Ü.J../ A Gázmüvek termelésével kapcsolatosan a polgármester ismerteti jelentésében, hogy a Ruhr-vidéki és a karvini szén szállítása decemberben erősen vontatott volt,a vagonhiány és a szállitási nehézségek miatti Ezért a gázgyári koksz szállítása nem volt a mult hónapban kielégítő* Aggodalommal állapítja meg a polgármester,hogy az üzem gázszénkeszlete a legutóbbi heipk folyamán lényegesen csökkent, mert a szállítások egyrésze elmaradt. Nem javult januárban az Elektromosmüvek szénellátása sem. Az üzem részére kiutalt szénmennyiség nem elegendő az üzem fenntartás ához, s ezért a hiányzó szónmennyiség pótl ás ára, valamint a^ tel jesen'leapadt szénmennyiség növelésére külföldi szenet kellett idénybe vonni» * • > S.Ö _ _ Egyébként a főváros Mátra-vidéki elektromoscertrálénak twije- -""1 ölték a végleges helyét: Lőrinci községtől délre, Veressáp és Malomsáp puszták között épül fel a hatalmas telep, tavasszal megkezdik már a helyszíni munkájrarbokat. A zsidátöxvény alapján az ipari és kereskedelmi ügyosztályhoz 7^000 felszólamlás érkezett, a felülbirálás munkája most folyik, ,öd££g 6,300 iparost, illetve keresk edőt vettek fel a nem zsidónak te/ kintendők névjegyzékébe, 682 felszólamlást további felülvizsgálat végett az ügyosztály az iparügyi miniszterhez terjesztett fel. Budapesten a legújabb adatok szerint az iparigazolvánnyal és iparengedéllyel rendelkező zsidó személyek és zsidó vállalatok száma 48*15$. A főváros tüzelőszer ellátása egyébként teljesen kielégítő volt, jelenleg is elegendő mennyiségű fa és szén érkezik Budapestre., ugyancsak zavartalan a petróleum szétosztása is e Szendy Károly polgármester érdekes és tanulságos jelentése végén közli,hogy a főváros januárban összesen 10,458.317 pengő értékű közmunkát és közszállitást adott vállalatba* /M0T/Lá,Vr. ——.— —-A POLGÁRMESTER-RENDELETE A SZEGÉNYSÉGI BIZ ONXTTVÁNYOK' KI ÁLLÍTÁSÁNÁL IRÁNYADÓ KÖZÖNSÉG^TivPSZÁM MEGÁLLÓITÁSA ÜGYÉBEN. A? 1911,évi I,t.c 0 ll2,§-a szerint szegénységi jogban rendszerint az részesíthető,akin:\ jövedelme nem több, mint a lakóhelyén fizetni szokott közönséges nap - .t , atósági vagyona/szegénységi/ bizonyítványt a rendelkezés alapján az kaphat,, akinek jövedelme a közönséges napszám összegét nem haladja c. A közönséges napszám összegárak maghatározása emiatt igen fontos. A törvényes rendelkezés "a fizetni szokott közönséges napszám" mégha tár zást használja, de ezenkívül egyéb támpontot a napszám meghatározás t ~ kintotében nsm nyújt. Budapesten ennek a közönséges napszámnak meghatározása pi dig ugy történt, hogy a székesfővárosi vásár igazgatós ág a kerületi v:sárfelügyelők jelentései alapján - amelyek rendszerint becsléseken ál a pultak - közölte az evycjs kerületi elöljárókkal a helyben fizetni szokott napszámbérekot és a kerületi elöljárók állapították meg a hatos ági vagyoni-/szegénységi/bizonyitványok kiadásánál irányadó közönséges napszámot. A kerületi elöljárók, de maga a v ás árigaz gatós ág sem tartották a közönséges napszám me g állapit ás ának ezt a módját me cf ele lőnek, s ezért a kérdés' megfelelő rendezését kívánták, Ebbön az ügyben az 1941.évi költségvetés közgyűlési tárgyalása során dr.Nyáry Miklós törvényhatósági bizottsági tag indítványt terjesztett elő, hogy a közönséges napszám kiszámítása a fővárosban a - legmagasabb napsz&flbérek középarányosa alapján történjék, s ez a kiszáImitás a Székesfőváros Statisztikai Hivatalának adatai alapján kimutaI tott legmagasabb^ nápszámbórek középarányosának figyelembe vételével V három hó naponkint felülvizsgáltassék* Ezt az indítványt a közgyűlés 1 elfogadta. ' ' U /folyt, köv./ . ^