Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1
1941-02-06 [246]
/Laky Dezső közellátási miniszter előadása. Folytatás 2./ - Ennek a tulajdonképpen szintén kényszertakarékossági eszköznek alkalmazásánál természetesen az az olőfeltétől, hügy az a rósz, amelyet^az árból az ibveszticióra jelölünk ki, tényleg befektetésre kerüljön és a termelés emelésének célját szolgálja. Újra meg újra meg kell említeni, hogy Magyarországon a biztositási ügy is mennyire elhanyagolt, holott a temolés érdekeit szolgálná az a tőkeképződés is, amoly a megélénkül ó' biztositások révén jönno létre. Ezen a téren is rendkívül sok tennivaló volna* - Minden termelői csoport végsó'kig küzd a maga érdekeiért, Ezeket^az ogyes termőió'i érdekekot szintézisbo kell foglalni és az egyes termeló'i ágak érdekeit össze koll egyeztetni a fogyasztók nagy tömegeinek érdekeivel, A feladat nem könnyű, de mivel a panaszokat meghallgatjuk és a kívánságokat go^ndosan mórlegeljük, minden bizonnyal meg lehot érteti ni azt az álláspontot is, hogy gyakran az egyéni kívánságokat azért nem lehet teljesiteni, mert kötelességünk az ellentétes érdekekot ugy összeegyeztetni, hogy minél teljesebben szolgáljuk a nemzet egyetemének érdekeit, h közellátási miniszter nagyhatású el5adása után felszólalt dr. Bálás Károly ogyetomi tanár, országgyűlési képvisolő, Suhay Imre ny, tábornok és Fabinyi Tihamér ny. pénzügyminiszter,/MOT/B, MEZŐGAZDASÁG, A GAZDASÁGOK TAK^RMÁNYKESZLETÉNEK SZÁMBAVÉTELE Az Országos Mezőgazdasági Kamara folhivása a gazdákhoz. Most van folyamatban a vonatkozó rendeletek alapján a gazdaságok termény készletének számbavétele és az esetleges felesleg megállapítása, A rendelet végrehajtásával kapcsolatosan az Országos Mezőgazdasági Kamara a gazdaközönséghez felhívást intézett s ebben többek között a következőket mondja: - A rendelet kiadását súlyos kényszerű körülmények tették szükségessé a közellátás biztosítása érdekében.A mult évi rendkivül kedvezőtlen időjárás,a vizkárok és egyéb elemi csapások az ország, egyes vidékein teljesen megsemmisítették vagy oly erősen csökkentették a különböző takarmányok termését, hogy e vidékek állattartása a takarmány hiány miatt a legkomolyabb veszélyben forog. A háborús viszonyok miatt behozatallal som lőhet pótolni e vidékek takarmányhianyát és igy nem maradt más megoldás, mmt az, hogy az ország határain belül kellett keresni kiegyenlítődés lehetőségét. 1-. takarmány igénybevétel tehát azt célozza, hogy olyan gazdaságokból, amelyekben a legnagyobb takarékosság érvényesítése mellett az ottani állattartás továbbfolytatásának különösebb sérelme nélkül takarmányfelesleg volna megállapítható, ez a felesleg eljusson azokra a vidékekre, amelyek sajnálatos módon takarmányhiányban szenvednek. Ezért a kamara kéri a gazda közönséget;, hogy ebből a szempontból itélje meg a rendeletet és az esetleges igénybevételnél szolgáljon megnyugvással az, hogy az igénybevett takarmányt más, sokkal szorultabb helyzetben lévő magyar gazdához jut. Viszont megvan a lehetősége annak, hogyha balamely gazdaságban az igénybevétel mertéke esetleg annyira túlzottnak latszik, hogy veszélyeztetheti a gazdaság saját állati termelését, az igényt-vétel ellen panaszt terjesszen elő, aaikörls a közellátási hivatal gazdasági szakértő bevonásával külön részletesebb vizsgálat tárgyává toszi a gazdaság: állati termeléséi; és takarmányszükségletét. /MOT/B.
