Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1

1941-02-05 [246]

O.J. _J_ ->—• J-i. A BUDAFOKI LEVENTEÁROKKÁL A ÁTTÖRTE A GÁTAT. Budafokon, az uayncvozott Levjcntoá.rok vozoti le a vidék egy részének csapadékát a Dunába, Araikor a Duna szintje emelkedett, magasabb lett a Levente árok vizének szintjénél, gátat építettek, az árkot elzárták, nehogy a Duna vize elöntse azt a környéket. Ma reggel ezt a gátat a Duna vize áttörte ós a viz'behatolt az árokba, 'amelynek védgátjai alacsonyabbak* mint a dunai gát. Mericzay Aladár dr. budafold. polgármester intézkedésére nagyszámú munkáscsapat vonult ki, hogy az árok partján lévő gáta* olyan magasra emelje, mint a dunai gát, hogy ozáltal- megmentse a környéket az^ arvizt, Számos teherautóval vitték a szükséges anyagokat a védőgát épitéséhez s a katonaság segítségével sikerült a levezető árok gátját olyan magasra emelni,' hogy a viz a város belterületére nem törhetett be. Mericzay Aladár dr. polgármester szerdán este a helyzetről a következőket mondta: - Pillanatnyilag tjabb veszély nincs s ha a viz nem növekszik, nem kell nagyobb bajtól tartani. A töltést állandóan^emoliks a munkások százai, valamint a katonaság dolgozik a gát megerősítésén. Albertfalva környékén a viz átszivárgott a gáton, de az OTI-tolopet ebben a pillanatban közvetlen veszély nem fenyegeti./MOT/P. HóM BÁLIT N KULTUSZMINISZTER NYITOTT,, MEG A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEAOLOGIAI TÁRSASÁG ÜLÉSÉT. A Magyar Heraldikai ós Genealógiai Társaság szerdán este a Magyar Tudományos akadomalán felolvasóülést tartott. Az ülést dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatás ügyi miniszter, a társaság diszolnöke nyitotta meg. Dr. Szontpétory Imre egyetemi nyilvános rendes tanár, .a társaság elnöke "Az erdélyi okleveles gyakorlat jellege" cimmol olvasott fel. Rámutatott arra^ hogy a középkori magyar okleveles gyakorlat teljesen egységes volt ós szervesen illeszkedett bele a nyugatourópai oklevelek formáinak ós szerkezetének általános rendszerébe. Az előadó kimutatta, hogy Erdély intézményei mind a hazai gyakorlatot követték okleveleik kiállításában s a három erdélyi "nemzet", a magyar, a székely és a szász egészen a hazai magyar gyakorlathoz csatlakozott. Ugyanezt lehet mogállapiteni az erdélyi románságnak arról a rétegéről is, amely a kezdetleges életszintről felemelkedve az Írásbeliségnek és a jogügyok oklevélbe foglalása szükségének felismeréséhez jutott. Erdély tehát egységesen a nyugat: okleveles gyakorlathoz alkalmazkodott. Ezzel szemben a Kárpátokon tul Havaselve és Moldva ugyanakkor a maga szlávnyolvü okleveleivel teljesen a bizánci alapokon nyugvó keleteurópai okleveles gyakorlatot kövotto, amelyen a nyugati hatásnak legfeljebb nyomai mutatkoznak itt-ott, de jollego cgészbon'ós kifejezetten keleti volt. Erdély keleti ós déli határán tehát Nyugat- ós Ke le te urópábahT egymás tol élóson ólütő oklovoles gyakorlata ál?f szembe r> ós vált el egymástól, /Folyt, köv./ ZT^^ KISFALUDY TÁRSAHÁO február 9-én,~vas árnap Kisfaludy Károly születése 15o. évfordulóján délelőtt fél 11 órakór az Újvárosháza közgyűlési termebon tartja 94. ünnepélyes köz ^ülését. Voinovich Géza elnöki mognyitot mond., Keky Lajos titkári jelentést terjeszt olo, gróf Bethlen István székfoglalóul "Korunk uralkodobszméi és báró Eötvös József " cimü , tanulmányát olvassa fel ós megemlékezik Borzeviczy Albertról, Vógvárjtfemenyik Sana.or költeményeket olvas fel szókgoglalöul, Harsányi Lajos ugyancsak kőXtöményekkel szerepel, Nyíró József pedig elbeszélést olvas 101, / MO T /3 4 afan*. * ^uthóMA-JU BÁLINT ivíITOTTA HEQ A HERALDIKAI Stb, /L. folytatás./ A felolV vasasert az elnöklő Hóman Bálint dr. kultuszminiszter mondott köszönetet - es tanulságos fejtegetésében a Kárpátmódence egységének igazolásában, a szellemi fegyverek erejére mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy'a felolvasás