Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1

1941-02-05 [246]

ÉRINTETTJÉNEK A FŐVÁROS GYoGYFORRÁS^I ES A FÜRDŐK IS ÜZEMBEN VANNAK A Székesfőváros r:Gyó.-ryfürdbirok és Gyógyforrásainak központi igazg. tcsága közli, hogy a b

zent Gellért, Széchenyi, Rudas ós Szent Imre gyógy-* fürdók forrásai a Duna ma^as vizállása ellenére is érintetlenek ós a fürdők'a Rudas gőz- és kádfürdőinek kivételével változatlanul üzember, vannak./MOT/B. ANNA KIRÁLYI HERCEG.uSSZONY AZ IDEGENFORGALMI KIÁLLÍTÁSON, ^zordan délelőtt xvnna királyi herdogasszony nézte meg az Idegenforgalmi propaganda Munkaközösségnek az Iparművészeti Társulatban rendezett nemzetközi idegenforgalmi, plakátmüvészo ti és f ónykópki állit ás át. A királyi horoegas szonyt °zablya János és Richter ^ladár kalauzolták végig^a^kiállításon, ^nna királyi hercegasszony távozásakor teljes elismerését fejezte ki a látottak f loltt./MOT/B. A SZEPESI SZÖVETSÉG ftbru ár 9-ón,vas ár nap délután 6 érakor a v o?-utókoré s ke de Imi iskolában kulturestét rendez, amelynek műsorán dr. Wein Dezső, Bolba Ma

J ld, Bachmann ibor; Hunyady xi

ato, Bernáth ^abriella és Lack Erzsébet szorepelnek./MOT/Bo ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció FŐVÁROS VITÉZ BECSKE KÁLMÁN TANÁCSNOK BESZÁMOLÓJA A FŐVÁROS ÁRVÍZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEIRŐL. Vitéz Becske Kálmán tanácsnok a fővárosi árvízvédelem iranyitója a fővárf>8 által az árvízveszély ellen tett intézkedésekről a v

övetkezőket mondotta a Magyar Országos Tudósító munkatáros ónak: - A budapesti védőtöltés -retíszer olyan kitűnően van me,;;épitve, hogy árvízvédelmi szempontból csak egypár helyen kellett komolyabb intézkedést tenni, hogy a fővárost semmiféle meglepetés ne érhesse. - Az óbudai Római-ftírdő felől Budapest teljesen lá van zárva és a viz betörése ellen biztosítva van, mert az ottani gátak 83$0 - J méter magasságú vizet is kibir. A Nánássy-uton azonban, annak ellenére, hogy a gátakat tavaly nagy költséggel megemeltük, még mindig voltak bizonyos hiányosságok, azért ott nyúlgátakat kelleti apitenürík. Ugyancsak nyúlgátat építettünk a buda£ Kai aszi-ut töltésén is 300 méter hosszuságban. - Másik veszélyes hely a budafoki védőgát, amely csak .7>4Q méter magas. Itt a Duna vi.*zintje már teljesen egy magasságban állott a gát koronájával. Az a veszély fenyegetett, hogy a viz átömlik a gát felett es elönti a Lágymányos területének egy részét. Ennek'megakadályozására a határárok kronáját azonnal 8 méter magasra emeltük. Majd később a katonság szállotta meg ezt a gátat és "1 ( homokzsokokkal ós földdel további 30 cm-rel emelte. Minthogy minden l'átszat szerint a Duna vizállása legfeljebb még csak párt centiméterrel emelkedik, Budapest erről a veszélyes oldalról is teljesen biztositva van. - Az összeköti vasúti hid és a Horthy Miklós-hid közötti Kopaszlgátat 8.ót méterről 8.50 méterre emeltük, ami a jelenlegi Duna viz állás ellen 1 méter magassággal nyújt biztonságot. Bizonyos mértékben az összekötü hid és kelenföldi pályaudvar közötti vasúti töltés is veszélyben forgott, mert a téli kikötő vizével szemben 3 méteres szintkülönb** ség volt és ez az óriási nyomás erős atszivárgást okozott, amelynek nyomában a töltésen már repedések is mutatkoztak. Ez azért jelentett nagyobb • veszedelmet, mert a töltés oldalán vezetik az Elektromos Müvek 3 drb. 30.000 volt feszültségű kábeleit, - Ezt a veszélyt ugy szüntettük meg, hogy katonai búvárokkal I a lágymányosi zsilipet rendkívüli nehézségek árán kinyitottuk és a vizet i a lágymányosi tóba engedtük, ami által a tó vízszintje másfél méterrel Lemelkedett és igy a nagy szintkülönbség megszűnvén a nagy nyomás is léfiNayegosen csökkent. /*olyt.köv./