Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1

1941-02-01 [246]

15 MILLIÓ A FŐVÁROSI UTAK ÉPÍTÉSÉRE, A KERTÉSZETRE ÉS VÍZÉPÍTÉSI MUNKÁLATOK RAo Vitéz Bocsko Kálmán tanácsnok, az ut- és csatornaépítési ügyosztály vezetője most tette közzé a főváros 1941. évi útépítési, karbantartási, úgyszintén vízépítési munkálatok és a kertészettel kapcsolatos tennivalók munkaprogramra ját« Az ezzel kapcsolatos milliós összegek mutatják, milyen nagy és fontos munka vár a folyóévben az ut- és csatornaépítési ügyosztályra, A programmból kitűnik,hogy 1940. évre utak építés ero és karbantartására mind a tizennégy kerületben a főváros összesen 5,579,000 pengő, egyéb útfenntartási murjjálatokra 3,902.000, Összesen tehát 8,579.200 pengőt fog fordítani. Az egyes kerületekre a következő összeg esik: I.kerület 45,000 pengő, II

e

kerr614«500 pengő, III,ker

0 360.000 pengő, IV.ker.42.000 pengő, V„ker.73.500 pengő, VIiker.445.500 pengő, VII,::or.43.000 pengő, VIII.ker.54,000 fengő, IX.ker* 132.000 pengő, X,ker.1,420.500 pengő, XI.ker.458,000 pengő, XII.ker.894.500 pengő, XlII.ker, 702,500 pengő és végül a XIV

?

kerület 283.000 pengőé A fővárosi kerteszet folyóévi munkaprogramuljának végrehajtásához összesen 2,158

0

670 pengő szükséges. Ebből kiderül az^iSjhogy a Városliget fenntartása a fővárosnak évi 254*000, a Népliget ós a népligeti faiskola fenntartása pedig évente 246.000 pengőjébe kerül • Jelentős összeg az is, amelyet a főváros vízépítésre és ezzel kapcsolatos munkálatok végrehajtására fordít. Ez összesen l

p

837,600 pengőt tesz ki,amelynek egyik legnagyobb tétele az Árpád fejedelom hiddal kapcsolatos rakpart 350,000 pengőbe kerülő kiépitése és a Rákospatak folytatólagos szabályozására előirányzott 100,000 pengő

0 Ezek a kiadások összesen 15 millió pengőt tesznek ki, amelynek fedezete az 1941. évi költségvetésben van előirányozva, /MOT/Lá, Vr, H i7ek ORSZÁGOS LEVÉLTAR K szekció —/A Magyar széngazdálkodás problémái, P o 1 y t a t á s.l,/ A szóngazdálkodás problémái közül a legfontosabb a behozó" kosién ós koksz pótlása, illetve értékének re kompé ns ál ás a t

. Minthogy a v suti vonalak 48^-kal meghosszabbodtak, külföldi, koszon szükségletűn!-: fokozódhat, A gázszénszükségletet csak akkor osökkenthatjük,illetve intethetjük meg, ha az erdélyi földgáz reményeink megva7j.osulr».akkoks problémát pedig ugy oldhatjuk meg, ha elektroe.cc-1 gyártásra térünk át tenzivebben. Kicsi országnak is arrr. kell törő kodnie f hogy nyerstermél otthon dolgozza fel s azt mint félte rményt, vagy iparcikke-;; export:'', mert oz a vagyonosodás útja. Bauxitban egyik leggazdagabb ország vágy< az alumínium termelő országok között azonban az atöXsoelSttj hel-^én i .... - ^ .. • * nemzet érdeke azt kivanja- hogy fokozatosa;.: rendezkedjünk évi 1000, 2000, 4000 vagonos aluminium előállításra, ho; itthon feldolgozott bauxit a kivitt ne k legalább a harmadrészét eléri Ehhez az olosó áramot por- és palás-szenünkbol fejleszthetjük:,; A baux.l lelő helyek környékén megvan a? ohuiez szükséges porszén mennyisig ±s« természet olyan kivételes gazd^on áldott meg bennünket bauxittal«hor, timföld ós aluminium gyártás terén nemzetközi viszonylatban is számottc szörephez kell Jutnunk, r

i A rendkivül érdekes előadáshoz Ronkay Ferenc országgyűlés képviselő, Huberth István, Deniflée Sándor, Koreczky Gyula és dr*Vór Ti szóltak hozzá, /Mot/J, f