Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1

1941-02-15 [246]

J.J. J. í \ X-i JA. ORSZÁGZÁSZLÓ ŐRSÉG. Vasárnap, február 16-án a 426 számu Szász Károly cserkészcsapat :teijesit őrszolgálatot az E

r

eklyés Orsságzászlónál. /MOT/B. A IL^R.^SKEDELMI HIVATAL KÖZLEMÉNYEI legújabb száma fontos felhívást intéz a svéd viszonylatban érdekeltekhez, ezenkívül "a gabonafélék, magvak, hüvelyesek, szarvasmarha, borjú, sertés és élő juh piaci áralakulását adja./MOT/B. MEZŐ GAZDASÁG DÉLKELET EURóPA TERMELÉSI PROBLÉMÁÉ NÉMÍT MEGVILÁGÍTÁSBAN, A Köztelek legújabb számának vezércikke rámutat arra, hogy a német birodalomnak dél ekei eteurópai gazdasági kapcsolatai állandóan foglalkoztatják a német közgazdasági sajtót. A problémák közül leginkább mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, miután a délkel oteuróapi tér volna .hivatva arra, hogy agrár termékeivel a német birodalom élelmezését, takarmány és nyersanyag ellátásat tekintélyes mértékben biztosítsa, A vezércikk hangsúlyozza, bogy a német közgazdasági sajtóban cikkekben mutatnak rá azokra a visszásságokra, amelyek a német birodalommal való gazdasági együttműködést és az annyira fontos többtermelést akadályozták. Két német lapban megjelent cikkró^ emlékezik meg a Köztele

1

^ vezércikke, amelyek közül az egyik Magyarországról, a másik Romániáról szól» A Magyarországról szóló német cikk már bevezetőjében megállapítja, hogy hazánk népessége kétharmadának megélhetését a mezőgazdaság biztosítja. A cikkíró szerint a mezőgazdaság jövedelmezőbb termelésétől és az éghejlati viszonyoktól függ Magyarország egész gazdasági élete. A rossz éghajlati viszonyok okozták az 1939 evi rossz kukoricatermést és az ezt követő sertéshiányti de az 1940 évi gyenge búzatermés* is. Ez utóbbi teraéskiesós a németcikkiró véleménye szerint egyidőre egyoldalún'eldöntötte azt a vitát, hogy Magyarország esökkentse-e búzatermelését, vagy sem. Utal a cikk arra, hogy mindaddig, amig nem rendezkedünk be olyan készletgazdálkodásra, amely lehetővé tenné á szélsőséges időjárás okozta nagy terméskülönbözetek kiegyenlítését, alig változtathatunk az eddigi üzemmódszeren. De megnehezíti a belterjesebb takarmány és ipari növények termelésére való átteréét a német cikk szerint ,az a körülmény, hogy az országban igen sok a törpebirtok, amely nagyobbrészt saját sz.kségletére búzát termel. M

a

gyarorssag mezőgazdasági sifukturaj át a kis- és törpebirtokok nagy aránya jellemzi.' Statisztikát közöl a cikk a magyar birtokmegoszlásról és megállapítja, hogy az ország egyik legsúlyosabb problémájának tekinti a bi rtokf elapróz ás t és a szétszórtságot, amelynek következménye a külterjes gazdálkodás és a föld alacsony hozama. A cikk egyébként a mezőgazdasági megoldást keresi és attól várna eredményt, hogy a belterjes gazdálkodást * ^nagyobb mérvben kiterjesszük^ a birtok elaprő

z

ást megakadályozzuk és tagosításunk. A cikkíró egyrészt ipari növényeknek és hizóáliatoknak a német birodalomba való kiszállítás ával, másrészt tenyészállatok behozatalával gondolja a német-magyar együttműködést mezőgazdasági téren mind szorosabbá tenni. A másik cikk a román mezőgazdálkodással foglalkozik és megállapítja, hogy a romániai intézkedések csökkentik az ottani közgazdaság teljes kifejlődését, amikor a birtokosát egész kis területekre aprózza el. Romániában'a mezőgazdaságilag hasznosítható terület 70-80 %-a. törpe és kisbirtok, ezért üzemi elosztása a lehető legroszabb és Í

ez nem szolgaija sem Románia, sem Európa érdekét, A cikk figyelmezteti a románokat, ho y fontolják meg célszerűbb-e apasztani, vagy szaporítani az olyan üzemek számát, amelyek elsősorban kell, hogy szolgálják a román mezőgazdaság korszerűsítés ét./MOT/J. jqcl