Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1

1941-02-14 [246]

ZU BIRö PAL-WI fi . folytatás/ Szünet után az olnök tovább ismertetve Sívónak a dotoktlvok előtt annakid G 3 én tott vallomás át, utalt arra, hogy a szóbanlévő külföldi oégoknél mutatkozó angol font, dollár és cs éhkor onakö vet ölés okot nem könyvelték, osak a fekete kiskönyvben tartották nyilván. Ezek a titkos tartalékszámlán sem szerepeltek.- Sivó megjegyezte, hogy ez igy van. Utasitásra, Biró Pál kívánságára történtek a dolgok, külön sommiféle juttatásban nem részesült. - Figyelmeztetem Sivó, - szólt most az elnök, - a töredelmes vallomás javára szolgál. Eddig ezt még nem tapasztaltam. Sivó ezután elmondta, hogy a fontvásárlás és a osehkorona tartalékolása Biró Pál eszméje volt s az is, hogy ne szerepeljenek a könyvelésben. A jóváírások - mondotta - tulajdonképpen nem a vállalaté voltak. - Akkor miért kellett rejtett módon kezelni, titkolni? - vetette közbe az elnök. - Erre nem tudok válaszolni. - Ön azfe is vallotta, hogy szólt Biró Pálnak: nem kellene-e bejelenteni ezeket a tételeket a Nemzeti Banknak. Igy van? - Igen. Kollégák vetették fel ezt a kérdést előttem és én tovább adtam Biró Pálnak... - Maga azt mondta,, hogy titkosan kellett kezelni ezeket a dolgokat, miképpen tudhattak erről mégis 'a kollégák? - Zorkóczy Dénes és Décsi László, a könyvelési osztály két másik vezető tagja mindenről tudtak. Tudtak a Rima-kötvényékről, az angol font ügyekről "is. <* A nyomozás során erről miért nem tett említést? - kérdezte csodálkozva az elnök. - Mert nem képzeltem, hogy ilyen ügy lesz ebből, s mindenkit kímélni akartam. ' ' - Hiszen akkor már le volt tartóztatva és bűntett miatt folyt eljárás ... • - Talán^nem volt erőm hozzá,,. - Es miért van most ereje? ,, - Mert meggyógyultam,• Ezután az elnök arra a jelenetre tért át, amely Sívó kihallgatása közben játszódott le a feketekönyvvol kapcsolatban. Bejött a szobába Bíró Pál, meglátta a könyvet, megkérdezte* Mit keres eZ itt? Azután vá-' laszt sem várva zsebretette. A detektivek visszakérték, de nem volt hajlandó visszaadni... Amikór az elnök a jelentésnek ehhez a részéhez ért, folytatva az ismertetést, Kotsls f őügy észhely ott os felé fordulva mondta: - Bírót a mentelmi jogára való hivatkozással nem merték bántani, holott tettenérés esete állott fenn, le lehetett volna nyomban tartóz tatni. ' Sivó a könyvjelentre vonatkozóan megjegyezte, hogy ugy történt, ahOgy azt az elnök ismertette zzal, hogy egy aktajegyzet is volt benne, Az emerikai kötvény v ás ári ás okra vonatkozóan, amit azutáh megsemmisített Biró utasitásájba. Milyen vállalat volt ez, ahol egyszerűen utasitásra fontos Írásokat megsemmisítettek. Szörnyűség! - jegyezte meg az elnök, majd ezt kérdezte: - tudott "arról, hogy a külföldi követelést be kell jelenteni?' - Igen, de nekem azt mondt-.k, hogy ez nem a mi követelésünk. - Hát ^ kié? - Jövőbeli követelés. Egyelőre a cseh kokszszállitüké volt. - Mondja kérem: &93 5 előtt is semmisítettek meg számlákat és Írásokat a Rimánál? - Nem tudom. - Miért volt szükség arra, hogy 1938-ban megsemmisítsenek fontos iratokat? - Más viszonyok voltak akkor, mint'azelőtt. - Mit várhatunk egy kis szatócstól, ha az ország első vállalatánál, á többmilliós forgalmat lebonyolitó Rimán '1 ilyen állapotokat látunk? - hangzott az elnök megjegyzése. /Folyt. köv./Sy.