Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1

1941-02-13 [246]

-—iiZ ÓBUDÁI KATOLIKUS KÖR MŰSOROS ESTJE. A Sá£ape 31 .III .kor Katholikus Köf Őszentsége XII. Pius, a békopápa m. gv alasztás _-nak második évfordulóján, a S

Z

ontatya iránt érzett tiszt >lotónek ós h°dolati,nak bemutatás ára, a III. kerület Ulkai-rk. egyházközésg kultúrház aban műsoros estet rendezett, . melyen a kerület olókeloségoi dr. Hathy Haidekksr J

ános elöljáró, a Katolikus Kör olnököStfijKuncz© °óza országgyűlési képviselővel az ólon zsúfolásig mogtöltött*ék'a Kultúrház nagytermét. A Szentatya béke törő kvésciről érdekes és lebilincselő előadást tartott Somptey Károly ny • iskolaigazgató, a Katolikus Kör alelnöko „/MoT/B. ' PRO D 0 M oj A honvédvezérkari főnökség 2. osztálya február 14-én, pénteken az árvizveszodelem elhárításával kapcsolatos robbantások megtekint ásó re hiyvja meg a t. Szerkeszt ős égek katonai munkatrsa.it o Indulás pontokon reggel 7 órakor autóbuszokon a Szent Imre gyógyfürdőtől /^rzsébot-hir. budai hidf.#,'volt Rácz fürdő/. Visszaérkezés a kora délutáni órákban. Ebédről a vkf

e 2, osztálya gondoskodik. A katonai munoí?társurak teljes számú mogjolnósót kérik

o

/M0T/J

0 NÉMZTORSZÁG,OLASZORSZÁG ES JAPÁN GYARMATPOLITIKAI TÖREKVÉSEI

0 Erről a témáról tartott előadást a %i&far Külügyi Társaságnak a Parlamenti %zcum nagytermében dr • Eöttevunyi Olivér oirö klós ével megtartott ülésén dr. Buocz Elemér miniszteri előadó. Kifejtette, hogy a világ nye rs anyagtor Illetőinek helytelen elosztása és az egyes államok túlnépesedése váltotta kí a mai kor gyarmati problémáit, amelyek végül is a világháború után'Afrika földjén ós a Távolkeleten az ujabb háborúk kirobbanásához vezették, ^ngllí , Franciaország valamint több kisebb állam, így Belgium, Hollandia, Portugália nagy gyarmatbirodalmakat alapítottak, ezáltal maguknak"biztoSitották a föld nyoreanyagtormolósénok jelentős részé t, Németország, Olaszország és Japán azonban a világ javainak birtokol ás ,bOl ki lett zárva.- Németországtól a világháború után afrikai és déltengeri gyarmatait elvettőke A németek oz értékes terülő tok elvesztésébe sohasem nyugodtak bolc, mórt ipari termelésük számára nélkülözhetetlenek voltak az ö gyarmati r.

v-rsanyagforrásaik. Nómotorjfzág csupán két nyersanyagban, a szénbon és a kálisóban függctlon egészen a külföldtől, többi nye rsany agait az ónba - részbon és cégsztoon, a külföldi piacokon nemes devizáért kény te Ion megvásárolni. Hymodon devizagazdálkodás .nak is roppant megterhelését jelenti jclonlogí nyersanyagellátása. Németország a maga afrikai birtokainak a visszaszerzésére - Togo, Kamerun, Ném..>t-Délivyugatafrika és Némot-K^letafríka - már a világháború után nagy propagandát fejtett ki, gyarmati követeléseinek • igazi jelentőségét azonban csak a ix>mzotiszocialista uralom adott s a Gyarmati Birodalom Szöv. tség ólotrohivásáa»alj gyarmati iskolák felállításával, és az afrikai területek gazdasági felhasználásúnak ölére elkészített torvoivol rendkívül intenzív Munkásságot fojt kí o téróh* Olaszországot rondkiv üli népf ele s lege és nye rsany agto rül. tőinek hiánya késztette fogyvoros fellépésre, midíSn 'Abesszínia m ghóditásával részben enyhítette gyarmati nehézségeit. A kódost azonban ezáltal még korántsem oldotta meg, mert az uj terület gazdasági kihasználása és az anyaország gazd:-sági életébe való bekapcsolása elé az angolok szuezi birtoka és a francia DzsAbuti kikötője roppant akadályokat gördit. A Távolkolotcn Japán már a húszas évek közepén átkelt a Sárga-tong?ren, hogy népfoloslege ol j'helyozésénok nehéz kérdését megoldja. A japán nép évente 1 milliós népszaporulatot tüntet fel, amely körülmény a japán birodalmat állandó torjeszkodésro készteti. A tartalmas előadásőrt, melyet szépszámú közönség ' hallgatott végig - az elnök m

0 dott köszön, tot./

M

0T/SB

c — C'