Magyar Országos Tudósító, 1941. január/2

1941-01-21 [245]

—AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI K&MA&U IG>*ZG~TóJA NYUGAIÓHBU VONULT• Az Országos Mezőgazdasági Kamara legutóbbi közgyűlése dr. Máté Imre kamarai igazgatót nyugdíjba helyezte, a földművelésügyi miniszter ezt a határozatot jóváhagyta és igy dr. Máté Imrének a kamarától való távozása befejezett ténnyé vált./MOT/B. —Zü: KOITOGLALó BOLGÁROK NYELVE. /Eleje a 6. kiadásban,/ Dr. Mészáros Cyula egyetemi tanár ma esti előadásán előkelő közönsé:; hallgatta végig a honfoglaló bolgárok nyelvéről szóló fejtegetéseket. Az előadáson ismét moajelent a bolgár ós a szovjetorosz követ is. /MQT/B, -—LEVÁGTA A VONAT KEREKE A LÁBÁT. Kedden este a Kcropesi-ut 54.számú ház előtt a HÉV egyik vonata olgázolta Hegyi István 54 éves férfit, s a bal lábát bokában levágta a vonat kereke. A szerencsétlen embert'a tűzoltók emelték ki a kerekek alól, s a mentők a Rókus korházba vittók./MOT/M. i.EGKflLT AZ Vi BÜNTETŐJOGI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM, Dr. Töroky Géza m.kir. kúriai olnök, dr, Timkó Zoltán koronaügyész, dr. Ambrozy Árpád tábornokhadbiro, dr. Degré Miklós m.kir. titkos tanácsos, ny. Ítélőtáblai elnök jelenlétében nyitotta meg dr. Angyal Pál egyetomi professzor az V, büntetőjogi továbbképző tanfolyamot. Az első^mlőadás dr. Móra Mihály• kúriai tanácsjegyző "A kánonjog ós a büntetőjog" címmel tartotta meg. Az előadó mindenekelőtt az egyházi büntetőhatalom természetével foglalkozott, A kánoni büntetőjog büntetési rendszeréből kiviláglik, hogy az egyház inkább a megelőzést és a megjavítást tekinti büntetési óéinak. Az egyházi jogi felfogás szerint a jogi rend az erkölcsi rendnek a része. Mindazonáltal az erkölcsi bün a jogi értelemben vett bűncselekménytől élesen megkülönböztethető, főként azáltal, hogy az utóbbi a külső fóruín előtt észlelhető törvénysértés. Nagy erőssége az egyháznak, hogy az erkölcsi bün és a jogi bűncselekmény közti kapcsolatot szorosra füzi. Bár az egyháznak ma nincsenek börtönei, de a belső fóruma lóvén, mégis olyan segítőeszközt kap jogrendje fenntartásában, amelyet az állam ilyen megszervezett formában nélkülöz. A bűnösség, a bo számithatos ág kérdéseinek elemzése után az előadó a középkori kánoni büntetőjog ótdemeit emelte ki. A kánonjog a bűncselekményt közjoginak tekintette, az elkövető alany bűnösségének jele nt Ős égét az akarati elemet, a ^üntetés javító jellegét hangsúlyozta, a büntetőjog contrális problémái tekintetében pedig az első kidolgozottabb rondzjsert alkotta meg. Az előadó ezután áttekintette a Lodex Juris Oanonici delik'tumait, majd példákkal igazolta, hogy a gyakorlati büntetőjogásznak is szüksége lehet kánonjogi ismerőtökre. A büntotőtörvénykönyv vallásvédelmi rcndelkezésoinck áttekintése során azt fejtegette, hogy a katolikus egyház ogyik szertartása, a királykoronázás, a magyar közjogi jelentőségénél fogva'kikívánkozik a Btk-nak a szertartást védő általános rendelkezései közül, 3cfojozésül az egyházi hatoságvédeImi törvényjavaslat várható eredményeit ós nehézségeit vázolta,/MOT/3. . ••'