Magyar Országos Tudósító, 1941. január/2
1941-01-31 [245]
/MOT/B. —ZU: WIRTH ÜGY. /Ötödik folytatás. í%€£& X^^^^^f^^- tc^o^cí^xx-) A délután tárgyalást pontosan 5 órakor nyitotta meg dr, Töroky Géza elnök és nyomban felhivta dr. Zöldy Miklós kir^ koronaügyás^-fhalyettest véginditványa előterjesztésére. Dr. Zölöy Miklós koronaügyészhelyettes nagyszabású^ jegi érvekkel alátámasztott felszólalásában az ötös tanács Ítélete ellen a királyi ügyészség részéről bejeintett semmiségi panaszokat indokolta meg. Ezt megelőzően azonban részletesen foglalkzott a védelem által bejelentett alaki aemmiségd, panaszokkal, amelyekről sorra kimutatta, hogy azok alaptalanok és valamennyinek az elutasítását inditványozta. —A vádhatóság részéről bejelentett semmiségi panaszok tengelyében - mondotta a koronaügyész-helyettes - a minó'sités kérdése áll # Köztudomású, hogy a m.kir. Kúria jogerőre 'emelte az alsóbirós ág oknak azon Ítéleteit, amelyek megállapított ák, hogy a SzáLasl-féle mozgalom olyan, amely a rendtörvénybe ütköző bűncselekményt képez* A törvény nem határozza meg a bűnügyi beszámítás alá eső mozgalom fogalmát. Vizsgálni kell tehát, hogy a vádlottak mozgalma olyan-e, amely büntető megtöriast'igényel. Az irányadó tényállás szerint a vádlottak terveket kováosoltak, a kivitel irányában részletes megbeszéléseket tartottak. Terveik a legvakmerőbbek voltak. Szervezkedtek a terror minden eszközének igénybevételével, illetve annak célzatával. Ennek a szervezkedésnek az élén állott Wirth Károly. A szerepeket ő osztotta ki, mégpedig ellentmondást nem tűrő módon. Elhangzói az a fenyegetés, hogy aki engedetlen, aki hitszegő, vagy áruló, az a magit és családja életével is lakói. Nem fór kétség ahhoz, hogy a rendtörvény az ilyen mozgalmat bünteti. Téves tehát a büntető törvényszék ötöstun^cr. nak az a megállapítása, hogy az itt szereplő vádlottak esetében nom állapítható meg az állam fölforgatásra irányuló mozgalom, mert ezek a vádló tócsák terveket kovácsolt £k és ezek felett vitatkoztak egymás között. A helyzet az, - folytatta a koronaügyósz-helyettesy-hogy a vádlottak mozgalmának célja elsősorban az volt, hogy a Kormányzó Urat államfői jogainak gyakorlásában megbéníts ők. Hogy ezt milyen terrorcselekmények révén" ákai' elérni, az osak járulé>kos részletkérdés, tehát 'részletkérdés az is, ho; . a középületeket, a rádiót és más közintézményeket is a hatalmukba akart' keríteni. J ##J& Hosszabb jogi indokolással fejtegette a koronaügyészhelyoT.t • •• a továbbiak soron azt, hogy a vádlottak terhére megállapított cselekmények teljes egészében kimerítik a gyilkosságra való szövetség bűncselekményét, mert hiszen ugy döntöttek tanácsjaokásaifc során, hogy a Kormányzó Ur kíséretét ellenállás esetén megölik. E tárgyban komolytalan a vádlottaknak az a védekezése, hogy nem számi ihattak ellenállásra, mert hiszonj felfegyverezett emberrel szemben 7 ember ellenállást meg sem kísérelhet. A bünpör adataiból bizonyította a koronaügyész-helyettes, hogy a gyilkosságra való^ szövetséghez előkészületi cselekmények is járultak. Mert az ilyén szövete ág létre jön mar az elhatározással* ami ezen tul történik, az mar előkészül. ti cselekmény, aminek pedig minősítő jellege van. Majd az ötös tanács Ítéletének fölmente részével foglal!:ózott a koronaügyész-helyettos» A fölmentett vádlottak - mondotta - három csoportra oszthatók. Az első csoportba azok tartoznak, akik a gyülekezeten ós a megállapodások kelet'-ezősénél jelen voltak. A második csoportba azok tartoznak, akik jelen voltak ugyan, de nem szólaltak fel, azonban mégis egyetértettek a gyülekezeten történt elhatározásokkal. A harmadik csoporthoz azokat kell számítani, akik Ham voltak jelen a gyülekezeten, de tudtak az ott történtekről és mégsem tette!' eleget a föl jelentési kötelezettségüknek. /Pnivt.Vnv./ A '
