Magyar Országos Tudósító, 1941. január/2

1941-01-29 [245]

ERDÉLY HIVATÁSA DÉLKELETEURÓPA MŰVELŐDÉSÉBEN. ' A Philológiai Társaság szerdai közgyűlésén dr. Gáldi László egyetemi m. tanár, a kitűnő fiatal tudós tartott előaflást "Erdély hivatása Délkeleteurópa művelődésében" címmel. Az előadó négy mozzanat köré • csoportosította az Erdélyből Délkeleteurópa távolabbi tájai és elsősorban a románság felé sugárzó kultúrjelensegeket. A középkori helyzetet vizsgálva megállapította, hogy Erdély volt évszázadokon át állandó bázisa a Havas Elvén ós Moldvában kialakuló magyar telepeknek, az ottani magyar szervezőtevékenységnek és civilizatorikus hatásnak. A protestantizmus korában Erdély a népi nyelven meginduló Írásbeliség nemzettudatot ébresztő gondolatát adja tovább és hires iskolái révén az erdélyi román nemességet a latin kultúrával közvetlen kapcsolatba hozza. Ugyanekkor az első nyugateurópai ösztönzésekst is közvetíti a románság felé, A XVIII, századi deákság ezekBt a protestáns kezdeményeket elmélyiti és tudatositja, a magyar neohumanizmus gondolatkörében és az újjáéledő magyar történettudomány árnyékában indul meg az úgynevezett Erdélyi Iskola /8ooala Ardeleana/ tudóslinak úttörő tevékenyéége is, A XIX. században a magyar kultúra magasabbrendüségének teljes fényében árad át a Kárpátokon túlra, ennek köszönhető a moldvai ós havaselvi modern művelődés megindulása is. Az erdélyi hatást a 48-as események is csakrövid ideig szorítják háttérbe, a század vége felé a román szellemft élet ismét fokozódó érdeklődéssel fordul a magyar művelődés felé ós abból számos ösztönzést merit. E' kapcsolatokat Goga és Rebreanu példája egészen napjainkig vezeti el. Megállapítható tehát, hogy Erdély a történelem folyamán ezer éve az európai kultúra keleti kapuja volt. Mindazon értékeket, amelyeket'Európa létrehozott, a specifikusan magyar lélek szűrőjén szűrte át, s igy ebben a magyaros formában sugározta tovább Kelet felé. Ezt s- hivatását mindig akkor teljesítette a legjobban, amikor a magyarság kultúrájával zavartalanul egybeforrhatott. Mikor azonban Erdélyt kitépték a magyar állam keretéből, ezzel az európai kultúra ellen követtok el bűnt, Erdély magas műveltségét, magyar és szász népét egy gyökértelen kultúrájú népnek rendelték alá s e veszélyes helyzet tragikus következményeit csak az erdélyi lélek szilárdsága és akaratereje tudta elhárítani. Az alapos tudományos felkészültségre valló rendkívül értékes előadás elhangzása után a nagyszámú hallgatóság lelkesen megtapsolta a fiatal tudós előadót./M0T/J. -—LŐRINCZY GYÖRGY IRó MEGHALT.'Lőrinczy György író szerdára virradó éjszaka 80 éves korában meghalt. Lőrinczy György a szabolcsmegyei Nagykálióban 1860 december 26-án született. írói munkásságát kora ifjúságában kezdte meg, mint a felvidéki magyar közművelődési egyesület titkára, * . Több mint száz kötet regényt és novellát irt,^ legnevezetesebb írásai: A vordibáíi nász,'Falusi potentátok, A magam földjén és A fekete rózsák cimü regényefU Lőrinczy Györgyöt a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság évtizedekkel ezelőtt tagjai sorába választotta. Hosszú ideig volt tanfelügyelő és mint c. miniszteri tanácsos vonult 15 évvel ezelőtt nyugalomba. Az elhunyt irót'felesége, Szarvassy Mária, valamint gyermekei! Lőrinczy Szabolcs min.o. tanácsos, Lőrinczy Mária tanárnő es Lőrinczy Endre földbirtokos gyászolják a kiterjedt, előkelő rokonságon kívül. Lőrinczy György temetése jar.uár 31-én, pénteken délu.tái Z órakór lesz'a Kerepesi-temetőben, a református egyház szertartása :••>.•.. rint./MoT/B.