Magyar Országos Tudósító, 1941. január/1

1941-01-09 [244]

1. törvényszéki kiadás Budapest, 1941b. január 9. • •' -—PER A H ÁZASS ÁTKÖTÉSKOR KÖTÖTT REVERZÁLIS ÉRVÉNYTELENÍTÉSE KANT. A zsidótörvény hátrányainak elhárít ás a érdekéhen sok kisérletezéo, számos érdekes jogvitát eredményez. Egy Ilyen különös esetet tár fel az a bí­ró sági Ítélet, amelyet dr. Juhász Lajos budapesti kir. törvényszéki biró hozott. Formailag, mint peres felek férj és feteség állottak s> -mben egy­mással. A perbeli tényállás szerint a felek még 1911 év őszéé a felek vegyesházasságot kötöttek; a férj zsidó vallású, a no pedig római katoli­kus volt. Az esküvő előtt való napokban reverzálist kötöttek, amelynek az volt a tartalma, hogy megkötendő házasságukból származó összes gyermekek nemre való tekintet nélkül, az atya vallását, tehát az izraelita vallást kövessék. E házasságból károm pyermek, egy fiu és két leány származott. Érdekes, hogy a szülők valamennyi gyermeküket megszületésük után megke­reszteltették, azonban a reverzális kikötése folytán az anyakönyvekben > mindhárom gyermek, m int zsidó vallású szeropelt. Hozzátartozik a tény­álláshoz még az is, hogy a gyermekek 193S-ben és 1936-ban a római katoli­kus vallásra tértek át és az apa is ugyanebben az időben áttért a kato­likus vallásra. 1939 év végén a házastársak megváltoztatták a házasság­kötésük előtt kötött reverzálist, még pedig olyképpen, hogy az ezután szü­letendő gyermekeik a szülők közös vallását, a római katolikus vallást kövessék. Ilyen előzmények után 194o év nyarán indult me^ az a por, amelyet a feleség indított a férj ellen á budapesti kir. törvényszék elótt s ke­resetében arra kérte a bíróságot, hogy Ítélettel mondja ki annak a rever­zálisnak érvénytelenítését, amelyet 1911-ben a házasságkötésük előtt va­ló napon kötöttek*. A kitűzött tárgyaláson a férj, mint alperes hozzájá­rult a kereseti kérelem teljesítéséhez a nnál is inkább, mort a felperes­nő arra hivatkozott, hogy annakidején a reverzálist kényszerhelyzetbe Irta alá. Előadta, hogy a vőlegénye a házas ságkötéskör 22 éves volt s Így csak szülői beleegyezéssel nősülhetett, A szülei azonban kijelentették, hogy nem adnak beleegyező okiratot, csak akkor, ha a menyasszony szóbanforgó reverzálist alairja. Kijelentették a szülök, hogy ellenkező esetben kita­gadják fiukat még az örökségéből is, A kir, törvényszók ezek után hozta meg az Ítéletét, amely a felpe­rest keresetével érdekes indokolással elutasította. A törvényszék - mond­ja az Ítélet - a fennforgó esetben nem tudta felismerni a kényszerhelyBe­tét. Ha a vőlegény szülei megtagadtak volna a házasságkötéshez a beleegyez­ést, akkor a házassági törvény alapján ezt a gyámhatóság beleegyezése pó­tolhatta volna, A z örökségből való kitagadás sem fogadható el kényszer ­helyzet gyanánt, mert a reverzális hiányát kitagadási okul úgysem fogadta volna el a biröság, A peres felek által közösen elhatározott jelen perre a zsidótörvény határozmányai folytán határozták el tatgakat a házastársak és ennek megindításával a férj szüleinek elhalálozása után nyolo esztendő­ig vártak. Ebből is az következik, hogy a felek a zsidótöüv< ny intézkedé­seire való tokintottol látták most utólag jónak ilyon pnros kérőiemmel elő állni, de ehhez a biroság nem nyújthat segédkezet, mert os a törvény ren­delkezéseinek kijátszását eredményezné. /MOT/G,

Next

/
Thumbnails
Contents