Magyar Országos Tudósító, 1941. január/1

1941-01-14 [244]

ZU MATYASSYJEÜCTX",,./L. folytatás/ _ Iáiból élt a sután, hogy férje elhagyta? - kérdezte az el­nök. Csak két hónapig eltünk külön. Anyagi nehe.esegeim soha­sem voltak, nagynéném mindig küldött pénzt/ - felelte Mátyéssyné* - Ebből nem lehet autózni és vendégeskedni, még • kevésbé bun­dákat és ezüstrokákat vásárolni - állapította meg az elnök. Az elnök e-ut..n a sértettek tanúvallomása alapján ismertet­te a kölcsönkérés módját. Mátyássyné aut out ázásai alkalmával megjelent valamelyik kisváros vagy falu egyik ügyv-d j énei, köz j egy zój én él, több helyen egy-egy katonatisztnél. Beküldte sofförjét azzal) hogy a kegyel­mes asszony vagy a méltóságos asszony szerétbe beszélni az illetővel* Természetesen ranadenütt szívesen fogadták elegánsan öltözött Má tyássynét, aki férjének állását felhasználva mindenütt kisebb-nagyobb kölcsönöket kért, melyekot azonban sohasem fizetett vissza. Mindenütt azzal indokolta meg a kölcsönkérést, hogy autója éppon abban a város­ban vagy faluban romlott ol és neki sietnie kell tovább az utóhoz* Har­minc pengőtől 15o peng&Vic terjedő összegeket vett igy "kölcsön 11 s mi­kor azt hosszú időn át sem küldte vissza, sok kölcsönadó feljelentést tett ellene* A károsultak tömege akkor vált igazan ismerete«4 amikor Mátyássyné ellen bűnvádi feljelentést tettek és a rádión keresztül is frörözték. Ettől kezdve egymásután futottak be a rend őrségre a feljelen­tések. A kölcsönadásnak érdekessége, hogy legtöbb helyen autódefekt miatt kerté azt Mátyássyné, másrészt podi"-' legtöbb osétben olyan egyé­neket keresett fel, akik férjét ismerték, - Miért állította mindig azt, hogy autódefelct miatt van szüksége kölcsönre? - kérdezte a^z elnök. - Hát azt csak nem tárhattam as ismerősök elé, hogy milyen viszonyban élek férjemmel és apámmal, - felelte Mátyássyné. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy tudott-e a kölcsönekről a férje, a vAilottnő igy válaszolt: - So!cro3 tudott. Volt olyan is, amelyről nem tudott. E"ek egyéni kölcsönök voltak. ' Elmondotta még, hogy nem szándékozott megkárosítani a köl­csönadókat. Azért nem tudta visszafizetni a kölcsönöket, mert férje nem adott pénzt, apja pedig megtagadta tőle földbirtokának átadását. /Folyt. köv./Na. — ZU KOVARCZ-üCFy; /3. folytatás/ besüli, Kovarcz a szabotázseselekmények sz ükségess égé ről^'HÉHFfKÍ)&> hogy átállítás­kor a vasutasoknak ##etleg fel kell szedni a síneket, nehogy a kormány hü csapatokat hozhasson fel vidékről. Szólt Kovarcz a terrorcselekmé­nyekről is, arrólj hogy a belügyminiszter urat miként akarják meggyil­kolni. Megfigyel—te tik a belügyminiszter urat, hogy hova jár s ha elér­kezik az idő, felállítják az embereket, akik kézigránátot dobnak az autóra. Autók lesznek készenlétben, hogy a tettesek elmenekülhessenek.,, Amikor Kabai befejezte vallomását, Sombor főtanácsos ur utasította a detektiveVet, hogy hallgassák ki részletesen lábait, akinek azt mondta, hogy menjen a d-tektiv urakkal, ki fogják őt kérdezni. - Panaszkodott Kabai Sombor főtanácsos ur előtt arról, hogy a detektívek bántalmazták? - kérdezte az elnök. - Nem panaszkodott, - Látszott-e rajta, hogy bántalmazást szenvedett el? - Nem. - Járt-e ön abban a szobában, amelyben Heraszthy rendőrkapi­tány Kabait kihallgatta? - A mellette lévő sz6ba az én szobám, át kell járni rajta. Le­het, hogy a kihallgatáskor valami megütötte a fülemet és felhívtam Ha­raszthy figyelmét egyes kérdésekre, mondván; hallgassa ki ezekre vonat-

Next

/
Thumbnails
Contents