Magyar Országos Tudósító, 1941. január/1

1941-01-12 [244]

Kézirat. ,, U ^

i

sdás, Budapest, 1941. január 12. VI J)'- 11111 .évf.10.szám. ©- Ps/Ln Keosk.emét, január 12. A Magyar' Elet Pártja kecskeméti választmánya vasárnap délelőtt értekezletét tartott a Cellner-téri párthelyiségben, A nagytermet és a szomszédos helyiségeket zsúfolásig megtöltötték a párt' tagjai. % környező tanyavidék lakói a nehéz közlekedési viszonyok ellenére is nagyszámban megjelentek az értekezleten, hogy meghallgassák' a város szeretett országgyűlési képviselőjének, ar. Szász Lajos pénzügyi államtitkárnak, valamint dr. GesztelyiNagy László országgyűlési képviselőnek és a többi felszólalónak beszédét. • Az államtitkár • J^érkezett Kecskemétre dr. Schmidt Ádám titkár kíséretében, A helyi előkelőségek közül megjelent az értekezleten dr. Szabó Iván fels házi tag, de ott volt dr. Fyul-Tcth ' Pál helyettes polgármesterrel az élen a város társadalmának minden vezető embere. c-Qf

,l^A^ Az ülést dr. Kiss ándré' főispán nyitotta meg, maid Szász Lajos államtitkár állott fel ás hosszabb beszédet mondott. Bevezető szavaiban visszapillantást vetett az elmúlt év nagyjelentőségű eseményeire, amelyek a magyar külpolitikát igazolták. - Külpolitikánk alapja - mondotta - változatlanul a magyar érdekek szolgalata barátságban és együttműködésben Fémetországgal es Olaszországgal, belpolitikánk alapja a" fa jvédelem, a földreform, a szociális tartalommal telitett nemzeti gondolat ás enne^keretében a társadalmi ellentétek kiegyenlítése. Ez röviden a szegedi programra, a szegedi gondolat, amelynek születésénél ott voltak a kecskemétiek is. Szokásához hiven főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozik, de ebben benne van minden, a nemzetisági politika IS. e zándékosan használja a nemzetiségi szót "kisebbsági" helyett, mert a kisebbség szó Trianon óta különös értelmet kapott a magyar nyelvben, 'z elnyomatást ielenti, amelyről nálunk beszélni sem lehet, mert itt minden• ki részere biztosították népi kultúrájának, népi szellemének fejlesztését s az egyetemes közérdek sárelme nélkül mindenki szebad^n 'árvánve sülhet minden más iránvb^n is. Természetes, hogy ez az érvényesülési lehetCség nem jelenthet szabadssságotj, egyik nemzetiség sem igényelheti, hegy a magyarság rovására fejlődjek, mert elmultak ás sohasem fognak visszatérni azok az id"k, amikor a nemzetiségeket a magyarsággal szembeállítva a magyarság fejlődési lehetőségeinek elnyomása céljából elonyben'részesitették. A grzdasggi életben tervszerűségre van szükség. Különösen felmerül ennek szükségessége a mai viszonyok között, amikor az Európában duló háború, és „ természeti csapások Következtében a gazdasági élet mind nehezebbé vált. az vezetett arra a megbízatásra, amit a pénzügyminiszter ur kapott. Sokan félreértették ezt és csúcsminisztériumról beszélnek, de itt szó sincs külön szervezetről. • /Folyt.köv./