Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2
1940-12-18 [243]
MEZŐGAZDASÁG /: A MEZŐGAZDASÁGI HITELÜGY./ Folytatás 1./ Az első felszólaló írégl János dr,, az utolsó husz esztendő hiteléletét ismertette, amikor a gazdák magas kamatozású hiteleket^vettek igénybe abban a reménybon, hogy majd kedvezőbb hitelekkel konvertálják azokat* De ez nem történt meg és a gazdái: nem mertek hitelekhez nyúlni. Ma a bizonytalan helyzet még fokozódott és a gazdái; ma sem mernek hitelt igénybe venni. Szerinte először a helyzet kialakulását kell megvárni, mert cs ak azután lesz a gazdákban kedv olyan hitelek igénybevételére, amelyekkel többte rmelés üke telő se gith e tik, Inárosi-Faika s F Q reno arról beszélt, hogy mindig figyelembe kell venni: a magyar valuta alapja a magyar mezőgazdálkodás. Megfelelő árpolitikát kell teremteni, mert csak ez hozhat egeszages hiteléleteto Vass János a magyar telekad°slevél intézmény bevezetését javasolta, amivel a hitelkérdés teljesen megoldható lenr.o, A kataszteri tisz. ta jövedelem negyvenszeres óig állithatnának ki telekadóslevelet a gazdák, amit egy-kőt százalékos kamatozással egy felállítandó telek jegyintézet számitolna le. Szerinte csak az olcsó hitel mentheti meg a magyar mezőgazdálkodást, Szentjóbi-Staub Elemér szintén az árpolitikát tartja a hitel egyedüli alapjának, A mezőgazdasági hitelt nem lehet bankszempontokból nézni, a hitelnyújtást ós a visszafizetést egyénileg kell elintézni, Ünger Alajos azt hangoztatta felszólalásában, hogy először a mezőgazdálkodás rentabilitását kell biztosítani, s csak' azután lehet szó a termelés fokozására szolgáló hitelek igénybevételéről, A magaaszinvonalu előadásért és a felszólalásokért az elnöklő Ozettler Jenő mondott köszönetet, s az ő zárószavaival ért véget az együttes szakosztályi ülés./MOT/J. H I RE K —-A HUNGÁRIÁN QARTERLY ERDÉLYI SZÁMA, A Hungárián 'iarterly 250 oldalas hatalmas karácsonyi száma a hazatért Erdély művészetét, történetét, irodalmát és népét ismerteti, s jelentős tanulmányok világítana 1 ' rá Mátyás király európai jelentőségére is a jubileumi 5oo, esztendő alkalmából a Két amerikai szerző a Trianon utáni Brdély, illetőleg az önálló fejedelemség történetét tekinti át, Szász Zsombor a magyar-román kapcsolato"- áttekintését nyújtja történeti és politikai szempontból, Kászonyi Ferenc Erdély faji és nemzetiségi viszonyait ismerteti, Cholnoky Jonő a medence földrajzi egységét és alakulatát vizsgálja, Kagy Géza az erdélyi, reformárus egyház történetével foglalkozik, Elekes Lajos a román nép eredetére vonatkozó kutatásokat összegezi, Kálnoky Hugó gróf az erdélyi" táj szépségeiről irt cikket, Farkas Zoltán a nagybányai festőiskoláról emlékezik meg, Szerb Antal egy amerikai kalandor és utazó erdélyi viszontagságairól ir, Palotay Gertrúd •Erdély népviseletéről ad összefoglaló képet, Tolnai Gábor Erdély nagy nyomdásza, Tóth falusi-Kis Miklós oalékéne" szentel tanulmányt, Ortutay Gyula székely nópmesóket közöl, Veméi Emil középkori erdélyi síremléke'kot foglalkozik, A szópfilgjodalmi rovatban ás erdélyiek szólalna': mo£>- a multat . Kemény Zsigmond irása képviseli, akiről egyébként Illyés Gyula essayt irt, a jel ont pedig Bánffy Miklósnak egy novellája, A Szentkorona eszméjének történetét E c khart Feronc tanulmánya mutatja be, Istványi Géza a Mátyás emlékkönyvről ad számot a külföldi olvasó előtt, Bónis Ferenc a törvényhozó Mátyásnak állit emiékot, Baumgarten Sándor egy XVII.századbeli angol színmüvet ismertet, amelyben Mátyás király is szerepel, s a szemlerovat.' , valamint Frey András szokásos dunai króni'.-ája zárja be az erdélyi számot./M0T/3. ii
