Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2

1940-12-16 [243]

POLITIKA /folytatás/ Joszabályokkal meg lehet oldani egyes kérdésedet, a házassági -erdőst, közjogi dolgokat, a tisztviselői hordóst, az iparigazolvány ügyét, még a földbirtokok dolgait is - ki lehet oserélni ogyos vezetőket - és hiába csinálunk bármit és hiába sserélünk £j[ bárkit, ha a szellemiségen non tu­dunk változtatni. És sajnos a zsidó szellemiség jelentkezését sokszor éppen azoknál tapasztaljuk, aki-: a fórumon a leghangosabban kiáltoznak a paragrafusok iránt. Pedig pontosan itt ezen van a hangsúly: a szellemen, a lelkiségen, az or bölcsökön - ezeket pedig hiába várjátok a jogszabályoktól, ezekhez nálunk Hamu-rabbi bölcs törvényei épp annyira hatástalanok volnának, mint a legszigorúbb nürnbergi jogszabályok, - íme,igen tisztelt országos választmány, futólag érintve ezeket a nagy kérdésokot, befejezésül engedjék meg,hogy még egy dologra hivjam fel a figyelmüket. Mind e gondolat istápolása a politikának e gondolatok jegyében való vezetéke, s általában az alkotmányos kormány­zás alátámasztása a mi pártunk feladata, s ez a feladatj: a mai megpró­báltat ásókkal teli időkben súlyos felelősséggel jár Isten és ember előtt. Ne felejtsük el: kormányzópárt vagyunk és minden cselekedetünk, szavunk, mozdulatunk a történelem mérlegére tétetik. Vannak további kötelességeink, súlyos kötelességek, elsősorban önmagunkkal szemben.Bz elsősorban az önbizalom kötelessége. Anna- az éjféli bátorságnak a kö­telessége, amely minden államvezetés öonditio sine qua nonja, annak a bizonyos éjféli bátorságnak, amelynek az utóbbi mozgalmas időkbon egye­seknél oly nagy hiányát tapasztaltuk. Nincs semmi okunk az önbizalom hiányára, sőt minden okunk megvan annak ellenkezőjére, mert nincs még ö gy olyan politikai tábur ebben az országban, amely viszonylag oly ke­vés hibát követett volna el, s amely viszonylag annyit csele-edett, annyit alkotott s annyit elért volna az elmúlt zűrzavaros esztendők alatt. Éppen ezért súlyos hiba volna megelégedni pártunknak pusztán a defenziv stratégiával: a jövőben az offenzív stratégia módszeréhez kell folyamodnunk, értve offenziv^nem a "lartpour lart" politikai har­cot, a lármás hirverést és az oktalan provokációt, de a nagystilü ak­tivitást, a szervezkedést, a felvilágosit ás t, a meggyőzést * a nagy tömegek józanságának felkeltése és cselekvő hajlandóságának megszerzése irányában. Az elkövetkező komoly idők nem fogják lehetővé tenni a lapu­lást, a közönyt, a kétszínűséget senki részéről,az elkövetkező időkben nyilt kiállás és világos állásfoglalás kell mindenkitől abban az irány­ban: jön-e velünk a rend, a biztonság, a fejlődés, a fegyelem, a tör­vények és a szabadság utján, avagy pedig a politikai ködevők" _ ingová­ny án botorkál előre a nagy semmi-' felé. Ez a botorkál ás mindenkinek a magánügye ugyan, de arról, mint párt, gondoskodni fogunk, hogy maga a nemzet megmaradjon a józanság, a realitások és a fegyelem utján, Antal István államtitkár nagy tetszéssel fogadott beszéde után az országos tanács gyűlése vitéz Lukács Béla országos elnök záró­szavaival ért véget, I , /folyt. -55v./

Next

/
Thumbnails
Contents