Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2

1940-12-16 [243]

RENDŐRSÉG —ESTE FÉL 11-KOR BE KELL FEJEZNI & SZÍNHÁZAK ELŐADÁSAIT • Az államrend őr sóg budaposti főkapitánya a világítást korlátozó és a nyilvános helyiségek záróráját szabályozó miniszterelnöki rsndolet kiegészítéseként december 16-tól kezdődően elrendelte, hogy a szinházak kötelesek előadásaikat 22 ora 30 perckor befejezni, A kezdés időpontját tehát ennek a rendelkezésnek figyelembevételével kell me gállapitani. Nem esnek a korlátozás alá a tóagya* Művelődés Háza /Városi Szinház/ munkás és népművelési előadásai, azok a szinházak /kabarék/, amelyek eddig 21 órakor, vagy az után kezdődő előadásokat tartottak, valamint a m,kir. Operaház néhány igen hosszú operájának előadása, amelyeknek időtartama a 4 óránál is tovább tart. Ezek előadásához osetröl-esetre külön engedélyt ad ki a főkapitányi Termószjtesen ezek az előadások sem tarthatnak tovább éjfélnél./MOT/R. MEZ ő G A Z D A S A G ERDÉLY ÁLLATTENYÉSZÉÉSE. AZ OMGE téli gazdahete során az állattenyésztési ós állategészségügyi szakosztály ülésén Hagyo-Kovács Gyula felsőházi tag, elnök megnyitójában moleg szavakkal emlékezett mg az erdélyi rószők visszacsatolásáról és köszöntötte a gyűlésen megjelont erdélyi gazdákat. Manningcr Rezső dr. egyetemi tanár a száj-és körömfájás elleni védekezés kutatásában elért nagyjelentőségű módszeré''t ismertette, amely lehetővé toszi, hogy a szavasmarhák 6-8 hónapi védettséget szerezzenek a ragálylyal szemben. Ezután .xntal Dániel az Brdélyl Magyar Gazdasági Egylet kerületi felügyelője "vetitettképes előadásban ismertette'Erdély álattenyósztésé%£c történetét, annak világháború előtti helyzetét, a román állattenyésztési politikát, amely minden támogatás nélkül har.yta az erdélyi magyar, állattenyésztőket. E

zért a megszállás alatt az állattenyésztés irányi tásT^gMGE vette át. Á továbbiakban részletesen ismertette Airfcal Dániel az egyesület ezirányu munkáját és akcióit. Végül a visszatért .'erdélyi részek gazdáinak kívánságait sorolta fel az állattenyésztés fejlesztése érdekében. Az előadást követő vitában Wellmann Oszkár egyetemi tanár az erdélyi állattenyésztés körül szerzett tapasztalatait vázolta és azt a reményét'fejezto ki, hoy a Székelyföld hazai állattenyésztésünk SvQtfoévó válik, Bettha Pál miniszteri osztálytanácsos, a földmüvelésügyi minisztériumnak az erdélyi állattenyésztés érdekében eddig tett széleskörű intézkedéseit és további célkitűzéseit ismertette végül a gyűlésen kihir- ' dotték az országos tejelési és tenyésztési dijazás eredményeit, amelyek ismételten bizonyítékát adták annak, ho^y állattenyésztőink a nehéz viszonyok ellenerő is kimagasló eredményüket értek el a szarvasmarhatenyósztés és a tejtermelés torén, a céltudatos ós szervezett tenyésztő tevékenység támogatás á»a&/M0T/J« . HÍREK -—KEMENESALJÁT N^POK CELLDÖMÖLKÖN, A. Széchenyi Munkaközösség szombaton és vafceSáap kulturális olőad^sokat rendezett Celldömölkön, ahol Kemenesalja minden községének képviselője megjelent, AZ első napon dr. Jósa László egyetemi ra. tanár mondott megnyitót és utána dr. Petres László adjunktus tartott előadást a hazai közegészségügy kérdéseiről, Dr, Zöld József a 'Felvidékről és Erdélyről mutatott be kulturfilmokot. Vasárnap Ludván Sándor igaz-'atótanitó megnyitó• előadása után Bagoly Béla ismertette a Munkaközösség célkitűzéseit, eddigi munkáját ós i jövő terveit, Dr. Péter Ernő a Munkaközösség vezetője "Mezőgazdaságunk uj utjai" cirarael tartott rendkivül értékes, na-yvonalu előadást, amelyben a belterjes gazdálkodásra való áttérés szükségességét és a mezőgazdaság kor» %erüsitósét hangoztatta. Az ülés végén Puszta Sádor, a neves papköltő j szavaolta el néhány versét, ami után Takács Karoly igazgató záróbeszédével ért véget a Széchenyi Munkaközösség celldömölki pDogrammja./MOT/J. 1 ——