Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1
1940-12-01 [242]
/écsi Mép-gyülés, folytatás./ /Ries/ Ne bántsuk rzt s népet, amely s magyarság mellett kitartott és főleg ne • bontsuk f magyart. Higyiék el nekem magyar testvéreim, hogy nekem egyáltalában nincs 1 támadó célom az illető urakkal szemben, inkább kérni akrrom i őket, hogy ebben a komoly időben válogassák meg szavaikat, ha kimennek a nép közé szónokolni és gondoljanak azok az urak a világháborúra, amikor a magyar és német katona együtt harcolt kint a fronton. Mint testvér a testvér mellett vérzett és hány ezer magyar és hány ezer német együtt rluszsza. örök álmát ' idegen földön a harcterek katonai sirjaiban. is lehet, hogy innét eljön az idő, amikor s magyar és német katona együtt harcol és egymás sebét kötik bei esetleg együtt pihennek maid ismét valami tömegsirban -' egymás mellett. Több szeretetet és megértést kérek tehát. Engedjék meg, hogy felszólalásomat a magyar szózattal fejezzem be: ' '/ldjon vagy verjen sors keze, itt élned-halnod ke Ili 11 vJÁW^Bognár Gyula országgyűlési képviselő a kormány szociális politika járóR _ : .. Molvay Ferenc _ " a falu és város egymásrautaltságát Hangoztatta. Ezután nagy éljenzés és taps között Lukács Béla nyugalmazott államtitkár, a Még országos elnöke, emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban nagy megelégedessél szólt arról, hogy Baranya-vármegye népe milyen kitűnő férfiakat küldött a parlamentbe. Hangoztatta, hogy a mai rendkivül nehéz helyzetben Magyarország nyugalmasabb oázist képez ^urópában és ha valóban ugy áll a hexyzet, amint ezt a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szónok fejtegette,akkor nagyon meg kell fontolnunk, hogy mit és hogyan cselekszünk az ország érdekében, továbbá igyekeznünk kell magatartásunkkal és ténykedésünkkel szolgálni nemzeti jövőnket. Hangoztatta, hogy egy erős hadsereg birtokában elképzelhetetlen lehetőségeink vannak, különösen kiemelte, hogy a magyar hadseregtől távol kell tartani a politikát. "Meg vaf yok győződve arról, - mondotta a Mép országos elnöke - hogy a honvédség avoltartja magától a politikát, de ne tévesszük eztTazzal, ha egy honvedtisztben szociális érzés van. Ezt a . szociális érzésű tisztet semmiesetre sem nevezzük politizáló tisztnek, mert szociális érzésű tisztekre a magyar nemzeti életnek mindig szüksége van. Ha a különböző kérdéseket összefog-r&w lsljuk, megállapíthatjuk, hogy abban mindnyájan egyetértünk, hogy nagyon meg kell néznünk, kik azok a személyek, akik • a mai körülmények között hivatva vannak a vezetésre és melyik az a párt, amelynek keretiben a magyar embernek tömörülnie kell. Azt hiszem, olyan egyénekre van szükség, akik egyenes vonalon járnak és nem igyekeznek m.-gukat jobbról 4s balról egyaránt biztosítani minden esheéőségre. Tehát gerinces emberekre van szükséges olyan partra, amely nem ma fedezte fel, hogy szociális igazság is yan es amely nem tegnap vette észre, hogy vannak bizonyos kérdések, amelye^ ket a magyar nemzet javára m g kell oldan:. Olyan pártra van tehát szükség amely visszatükrözi a népi gondolctot és amely pártnak politikai és gazdaság működése a szegedi gondolatban gyökerezik, abban a szegedi gondolatban, amely eloször^cztty nemcsak Magyarországnak, de az egész világnak a keresztény es nepi gondolatot, amely azután néhai Gömbös Gyula kormányával jutott közvetlenül megerősödésre. r * " x •••-7 •"• 0 ' ••• /Folvtoköv^
