Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1

1940-12-11 [242]

Nem lehet egyoldalúan rögziteni a terményárakat és ugyanakkor szabadon hagyni eyyes termelési tényezők áralakulását. Veszteséggel nem lehet termelni, mert felemésztődik a tőke, ami teljes elszegényedéshez és a termelés külterjes irányba való áttérésére vezet, s végeredményben a^ nemzeti érdekek elpocsékol ás at jelenti, A legnagyobb súlyt az árkórdésre kell helyeznünk s az a 'ivánságunk,hogy a mezőgazdasági árakat ne^a mezőgazda' ágon kivül álló tényezők állapítsák meg, hanem legyen döntőszerepe a mezőgazdaság törvényes érdekképviseletének, -Az árpolitikában sajnos nélj^ülöznünk kell a gazdasági élet összefüggéseinek .ellő figyelembe vételét, A gazdasági ágak irányításában hiányzik a szükséges összhang, s ezért tisztázni kell a közgazdasági élet minden vonalán a célokat, azokat össze kell hangolni, s szerves egységbe összefoglalni és egységes irányítással megvalósítani. A mezőgazdálkodás irányításánál a legegyszerűbb eszközöket kell igénybe venni, s ezek 45zött elsősorban a leghatékonyabbat, a megfelelő árpolitikát, A kam--.ra a gazdasági intézkedések előzetes véleményezésénél, vagy utólagos bírálatánál mindig elsősorban a kisgazdaságok érdekelt veszi tekintetbe. A kényszerűség igen súlyosan befolyásolhatja a gazdálkodást, de a magyar gazdák mindennek alávetik magukat a jobb jövő reményében, de meg kell hogy emlékezzen a világháborús kényszerintézkedések közül azokról, amelyek beváltak. Ezeket ki kell emelni és alkalmazni. A mai viszonyok között a legfontosabb célkitűzés a termelés fokozása, de a termelés zavartalansága ós fokozása más tényezőkön is múlik. Mindenekelőtt meg kell adni a mezőgazdaságnak a legfontosabb termelési eszközöket^ az iparcikkeket,a nyersanyagokat és üzemanyagokat, valamint a forgótőkét. Kivánságunk'az,hogy az ipari árak álljanak arányban a mezőgazdasági termé nyara-kai. Az ipari ármeg állapit ás könnyebb, mint a mezőgazdasági, mert itt mindig^ nyitva marad a legsúlyosabb kockázati tényező, az időjárás. Az iparnál ez nincs meg és ezért az ipari ármegállapítás a legnagyobb biztonságot, a jövedelmezőségnek mintegy garantálását jelenti. Az ipar legalább annyiban hozza meg a maga áldozatát, hogy megelégszik a legmérsékeltebb haszonkulccsal. A forgótőke ugyanígy fontos szerephez ^ut a gazdálkodásban, különösen a különleges üzemi bitelekf s ezért tőkerői és megfelelő hitelmódozatokról kell gondoskodni, Ugyanígy fontos kérdés áz adóztatás, srort a mezőgazdaság is a nemzet rendelkezésére kivan állani, de csak teljesítőképességének határáig és a termelés kockáztatása nélkül. Az adóteherviselést arányosítani kell s az adózást egyszerűsíteni. Adórendszerünk ma már annyira bonyolult, hogy lényeges leegyszerűsítése elkerűlhetetlen^.z elnök a továbbiakban a vízkárokról, az ármentesítés feladatról és a mezőgazdasági munkásság ügyéről emlékezett meg és megállapította, hogy a kamara mindenkor előljárt a mezőgazdasági munkásság szociális igényei kielégítésének követelésében. Ezzel szemben a munkásságnak is vannak kötelességei, de sajnálattal kell megállapítani a mindenkor dicséretes munkakészsóg csökkenését. Sajnálatos és érthetetlen ez, mert éppen az utóbbi időben lényegesen emelkedtek a munkabérek. Dolgozni nemcsak jog, hanem kötelesség is, a nemzet iránti kötelesség, s' a munkásnak a termelésben mindenkor részt kell vennie minden erejével. Aki ezt nem teszi, vagy ezt tenni vonakodik, éppen olyan hazafiatlan, mint az a gazda, aki háborús időkben egyéni kényelemből parlagon heverteti földjét,. Beszélt még az elnök az iparfejlesztésről, s ezzel kapcsolatban azt a rivánságot fejezte ki,hogy szerves kapcsolatot kell teremteni az ipar és a mezőgazdaság között, a mezőgazdaság igyekezzen minél több terményt feldolgozni ós az ipar lássa el a mezőgazdas ágot szükségleti cikkeivel . jutányosán, A decentralizálás is szükséges, hogyha a falusi ember az áso helyett a kalapácsot veszi kezébe, ne szakadjon el a falutól és a földtől. A mezőgazdasági nyersanyagokat legalább elsődlegesen dolgozzák fel mezőgazdasági üzemek .eretében, P M$UJíf^ő>t^ Szóvátette az elnök a fölábirtokpolitikakérdését is,amelyet a mezőgazdaság ós a nemzet egyetemes szempontjából mórlegelt,