Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1

1940-12-10 [242]

A SZOVJETUNIÓ GAZDaSÁGI ÉLETE. Á Magyar Mérnök ós Építész Egylet közgazdasági osztályában előkelő közönség előtt tartott előadást dr*vitéz Guothfalvy Dorner Zoltán miniszteri tanácsos, egyetemi m.tanár, a,Szovjetunió gaz das ági. életéről. Előadásának elején ismertette Marx, Engels, Lenin és~Stalin által hirdetett tanokat, amelyek nélkül a szovjetunió gazdasági fejlődését és társadalmi berendezéseit nem lehet megérteni. Marx tajiait az iparosított német és angol viszonyok figyelembe vételével állitotta fel és ezek alkalmazása az agrárjellegű Oroszországban sok nehézséggel járt. Lenin igyekezett a Marx-féle tanokat a Szovjetunió szükségleteihez idomitani. Lenin a radikális szocialista programra megvalósítását tűzte maga elé és keserűen kelt ki azok ellen a munkás vezérek ellen, akik megalkuvók. Azt hirdette,hogy forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat. Az orosz történelemformáló erők között meg kell emlékezni még a szocialista doktrina hirdetőin kívül az elmúlt korok mulasztásairól, a sajátos orosz nép jellemről, valamint azokról a mérhetetlen természeti kincsekről, amelyek tudatában joggal mondhatjuk,hogy Oroszország a legalkalmasabb föld a gazdasági autarkiára. Ha a Szovjetunió problémait és intézményeit vizsgáljuk, négy nagyfontosságú jelenségcsoportra kel], rámutatni és pedig az állam-kapitalizmusra, a tervgazdálkodásra,a sajátos szövetkezeti eszmére, valamint a szovjet racionalizálási törekvéseire • A Szovjetunió az orosz föld összes termelő eszközeit és erőit birtokába veszi, ezáltal szinte az állampolgárok összessége a szovjetállam, vagy az ettől függő gazdasági trösztök, illetve nagy mezőgazdasági szövetkezeteknek alkalmazottja, illetve részese. A magántulajdon érvényesülési területe csekély, mindössze lakéházra, lakás berendezési tárgyakra, takarékbetétre, szövetkezeti üzletrészekre, 600 négyzetmétert meg nem haladó kertre és az agrárlakosságnál egy tehénre terjed ki.Az egyenlő jövedelemre való törekvés egyáltalán nem észlelhető a szovjetunióban, mert mindenki képessége szerint dolgozik, de munkájának eredménye szerint részesül a gazdasági termelés eredményében. A szovjetunióban az uj gazdasági politika megindulása után csak hosszú idő múlva indulhatott meg 1928.Októberében az első ötéves terv, amelyet négy év alatt be is fejeztek. Ez a torv különösön az alapiparoknak kiópitósét tűzte ki céljául. A második ötéves terv,amely 1932-37-ig tartott, a munkásság munkabér' jövedelmének felfokozását Írhatja elsősorban eredményeinek listájára. A jegyrendszor 1935-ben teljesen megszűnik és az orosz ipari termelés minősége anryira megjavul, hogy elektromos lokomátfcvok, Diosol-lokomotivok, magasnyomású kazánok, nagy teljesítmény ü turbinák, transzformátorok, rotációs gépek és számtalan mezőgazdasági gép hagyja el a szovjetunió műhelyeit. A harmadik ötóveá terv a kémia torvo, s ezen a téron is hatalmas eredmények észlelhetők. Nagymértékben megindul a pamuttermelós, a nagyüzemek mellett közép- ós kisüzemek létesülnek, s általában igyekeznek ugy elhelyezni az uj lótositményokot, hogy a , • V . szállitó eszközödet minél kisebb mértékben terheljék meg. Ha a nemzeti jövedelmet 1913-ban 100-ás indokszámmal jelöljük, akkor ennek értéke 1938-ban-500-ra omelkodik. A szovjetunióban sajátos szövetkezeti forma alakult ki^amoly"bon az államhatalom irányító nyomása igen fontos alkotóelem. Lenin ismerte fol a szövetkezeti eszmében rejlő értéket ós hangoztatta,hogy.a szövetkezeti eszme a szociális kérdés megoldásának ogyik oszközo, Minoor gazdasági törekvéá végeredményben azt céloz2a,hogy az állampolgárainak jóléte emelkedjék* Az eredmények még sok kivánni^valót hagynak hátra; s a dolgozók muhkabér j Öveöelme egyelőre még nem tudja biztosítani azt a szinvonalat, amelyet például magyar dolgozó tömegeink élnek. Tudják ezt a szovjetunió vezetői is, hiszen maguk állítják,hogy az ogy lelokre eső elektromos energia^ stb. az Egyesült Államok hasonló adatának e

Sy negyedét és több európai ország hasonló értékadatának felét is alig éri el, Magyar szempontból nézve a szovjet-magyar gazdasági viszony, h

meg kell állapítanunk,hogy annak nagy lehetőségei'vannak,különösen nyersanyag ellátásunk szempontjából, /folyt, köv./ í