Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1
1940-12-02 [242]
*i~ NÉGYÉVI FEGYHÁZBÜNTETÉS UTÁN JOGERŐS FÖLMENT a ÍTÉLET» Tavaly nyáron Szigetszentmiklóson r. sorozás .napján a legények falusi szokás szerint a kocsmákban nagy mulatságot rendestek. Ez a mulatság halálosvégü verekedéssé fajult. Poáor Pál megrúgta Csenki Perencet, aki erre bicekát rántott s ebből kerekedett az általános verekedés. Az idősebb falubeliek közbelépt ek s hamarosan békét teremtettek. Ekkor Csenki Ferenc felkiáltott, hogy valaki megszúrta. Orvoshoz vitték, majd a csendőrök is beleavatkoztak az ügybe, akik előtt Csenki azt vallotta, hogy régi harrgosa, Körösi Bálint szúrta meg. Csenki Ferencet kórházba vitték, megoperálták, de a szúrás folytán a szive is megsérült, ugy hogy a műtét után hamarosan meghalt. Megindult a bűnvádi eljárás, majd a pestvidéki törvényszék elé három legény került a vádlottak padjára 4 . Fodor Pál, Izsák István és Körösi Eálint. Igen sok tanút hallgattak ki, majd a törvényszék több napon át tartó főtárgyalás után mind a három vádlottat bűnösnek mondta ki mint tettestársakat szándékos emberölés bűntettében. Az itélet megállapítása szerint a vádlottak közösen határozták el az e3balt megölését és bár csak egy szúrás történt, mégis mind a három vádlott bűnössége fennáll, mert Fodor megrúgta, Izsák megütötte és Körösi leszúrta a sértettet. Fodort másfélévi börtönre, Izsákot tizhónapi börtönre és Körösi Bálintot négyévi fegyházra Ítélte a törvényszék. Ez az itélet Fodor és Izsák vádlottakra nézve rögtör jogerőssé vált. Csupán Körösi jelentett be fellebbezés^ ártatlanságát hangoztatva, így került az ügy a budapesti kir, Ítélőtábla elé, ahol dr. Kállay Miklós tanácselnök vezetése mellett tárgyalták az ügyet. Az iratok ismertetése után dr. Traytler Endre védő kimutatta, hogy azok a terhelő vallomások, amelyeknek alapján védencét négyévi fegyházra itélte a törvényszék, megbízhatatlanok, mert valamennyien haragos viszonyban vannak Körösi Bálinttal. De megbizhatat lanok azárt ic, mert a többi tanuk vallomáséval ellentétben állanak. Minden valószínűség amellett szól, hogy a sértetten a halálos késszurást a jogerősen elitéit vádlottak valamelyike ejtette. A tábla magréfá tette a védő érvelését és Körösi Bálint vádlottat jogerősen fölmentette a vád és következményeinek terhe alól. /MOT/ G. EGY RÁDIó-ORVHiXLGAIóT RÁGALMAZÁSÉRT KÉTHETI FOGHÁZRA ÍTÉLTEK. Az előszállás! csendőrörs értesült arról, hogy Jfj. Gallai János földműves lakásán engedély nélkül egy hangszeres rádiót tart üzemben. A főszolgabíró engedélyt és* utasítást adott a házkutatásra és a rádiókészülék lefoglalására. A csendőrök a vádlott feleségének jelenlétében lefoglalták a rádiót és a községházára vitték,. Másnap if j, Gallai János a csend őrségre sietett és ott olyan kijelentést tett, hogy az eljáró hivatalos közegek ténykedését lopásnak minősiti. Ezért fölhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt vonta felelősségre a székesfehérvári törvényszék és tizennégynapi fogházbüntetésre Ítélte el. Ezt az Ítéletet a budapesti tábla helybenhagyta. A kir, kvia &r» Kvassay Gyula tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyaláson dr. Mol&ovényi Géza koronaügyészhelyettes felszólalása után a védelem semmiseégi panaszait elutasította s Így a tízennégynapos fogházbüntetés jogerocsé v4Xt 3 AlCT ' r--
