Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1

1940-11-07 [240]

Budapest, 1040. november 7. /Közgyűlés. Folytatás.2./ Oáldy ?éla felszólalásában a közoktatással foglalkozott és kihangsúlyozta, hogy bármennyire is elfogadja azt az elvet, amely szerint az iskolának nevelnie kell, feltétlenül párosítani kell ezt a nevelést a tanítással. Beszéde során indítványt terjesztett elő, amelyben kéri, hogy a kereskedők tanonciskolánál a tanerők számát a tényleges szükségletnek megfelelően emeljék, kilenc tanári állást főhivatású foglalkozássá szervezzen meg a főváros. Kabakcvits József beszédében arra hivta fel a polgármester figyelmét, hogy a fővárosi tanszervezet részére körleveleket küldtek szét, amely állítólag a Hyilaskeresztes pártszervezettől származik és a körlevél egyik aláírója G-ruber Lajos. Kijelentette, hogy a körlevelet nem akarja felolvasni, mert nem akar propagandát végezni.Felhívja a polgármester figyelmét, vizsgálja ki ennek a körlevélnek az ügyét és tegye meg ellene a szükséges óvintézkedéseket, mert az iskolát nem. szabad politikai területté nyilvánítani senkinek sem, Nagy Ivén mondotta el ezután beszédét, aki nőst jutott be a székesfőváros törvényhatósági bizottságába, Vályl Lajos örökébe. Bevezetőjében mélységes fájdalommal emlékezett meg arról a férfiúról, aki olyan tragikasan hunyt el és akinek örökébe került. Ha. kevesebb értékkel is,—mondotta,—léptem értékes é3 harcos elcdem *rökébe, minden igyekezetem odairányul, hogy méltón töltsem be ezt a helyet és minden eremből dolgozzam a főváros érdekéért. Beszéde további során arról emlékezett meg, hogy nemrégiben Erdélyben járt és meghatva szemlélte, hogy a húszéves elszakítás után az apró iskelásgyer»ekek xoilyen áhítattal és boldogsággal szavalták el magyarul- a Himnuszt, Ezt pedig egyedül az Iskola végezte el, ekkor láttuk raeg, hogy mit jelentett elszakított véreink részére a nevelés. Elismeréssel adózott a főváros vezetőségének a közoktatásügyi költségvetés összeállításáért, A közgyűlés ezután átt költségvetés VIII,fejezetének /közélelmezés tárgyalásira, ^eutsch Jenő szólt elsőnek a közélelmezési költségvetéshez. Eljelentettem hogy a jó köz élelmezés nemcsak várospolitika, hanem jó szociálpolitika is. Ha rossz a köz élelmezés, akkor a . .'.-"o^i-. a várospolitika antiszociális. Felhívta a. főváros vezetőségének a figyelmét arra,hogy a nagytétényi sertéshizlalót át kell állítani t bérhizlalásra, Nagytétényben olyan nagyarányú sertéshizlalás zörténjék,hogy az megnyugtató legyen mindenki számára. A bérhizlalással 40-50.000 darabot is lehet hizlalni. Indítványozta, mondja ki a közgyűlés, hogy fontosnak tartja a hizlalás fenntartását és olyen fejlesztését, hogy minél nagyobb mértéket öltsön a bérhizlalás. Ezután a burgonyaellátás problémáirél beszélt, majd javasolta, hogy szüntessék meg a cukorjegy-rendszert, hiszen okos gazdálkodással a rendelkezésűn, álló mennyiségből mindenkinek juthat elegendő, A következő szénok Vály Ferenc veit, aki a közélelmezési fejezet költségvetésének felépítéséről, Budapest köz élelmezéséről és ' ' . a közélelmezés racionalizálásáról beszélt nemcsak Budapestre vonatkozóan, hanem országos viszonylatban is. Kitért arra,hogy Budapest vágóhídja! elavultak, uj, egyesitett, modern vágóhídra van szükség, mert a jelenlegi nem felel meg egy olyan nagy export országnak, mint amilyen Magyarország;, Kifogásolta, hogy. a vásártelep nem elég naey, tehát fejleszteni Kell. Fontos kérdés sürgősen gondoskodni 6 hűtőházak megépítéséről is, mert ezek nélkül elképzelhetetlen ma már a termeivények gazdaságos értékesítése. . , •• .'folyt, köv./ vl./ »