Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1
1940-11-06 [240]
/Közgyűlés,. Folyt at ás ,1./ Mohay Gyula /Nyilaskeresztes/ kifogásolta, hogy a törvényhatósági bizottság mandátumét egy évvel a kormány meghosszabbította, Szerinte a mostani törvényhatósági bizottsági tagrk mögött^nem állanak már r. választók tömegei, kivéve természetesen a pártját. /Élénk tiltakozás./ Annak a véleményének adott kifejezést,hogy a törvényhatéság e .meghosszabbítás ellenére Idővel teljesen át fog alakulni a kor szelleméinek megfelelően; Helytelenítette a kegyúri templomok restaurálásának késedelmességét, ne ősszel és télen vakolják a templomikat. . Sz^ke Gyula /MÉj?/ elsősorban Mohaynak válaszolva, megállapította, hogy a választások elhalasztását országos érd?kek tették szükségessé, á Magyar Élet Pártja és annak fővárosi szervezete nem fél a fc választásoktól, mert két évtizedre visszamenőleg olyan munkát fejtett ki és olyan eredményeket ért el, ami bizonyossá teszi azt, hogy az a sokszázezer főnyi tömeg, amely azelőtt mögötte állott, ugy most is még mindig mögötte áll, A Kereszténypárt egyébként is bebizonyította,hogy nemcsak templomokat építenek, vagyis nemcsak a lelkiekről, hanem a kislakások hatalmas tömegének építésével a szegényebb osztályhoz tartozó polgárok testi szükségleteiről^is gondoskodik. Indítványozza, hogy a Nagyboldogasszony- egyházEozsSgy^zentháromség-Utoában . 1-3„sz, alatt, miután a főváros ezeket a házakat már megszerezte-, a plébánia lakot mentől sürgősebben építsék fel. Beszéde tová>bi folyamán rámutatott arra, hogy a IV.polgárra steri ügyosztálynak az állampolgársági és illetőségi bizonyítványok megszerzésének előkészítő munkáival kapcsolatban ne általánosítsanak, hanem ha netán panaszok merülhetnek fel,akkor ezt konkrét formában hozzák elő, mert az általános!tás^psak feleslegesen diszkreditál ja ezt a. kitűnően, működő ügyosztályt, amelyminden elismerést megérdemel az eddigi munkásságával és működésével, Ezután rátértek az V. fejezet /közlekedés/ részletes vitájára. Itt elsőnek Miliők Sándor /Szoc.Dem,/ szélalt fel és e. főváros közlekedési személyzetének ügyeivel foglalkozott. Elsősorban azt-kérte, hogy a Beszkártnál ne bocsássák el már hatvan éves korukban a napszámosokat, mert ezek csak hab-vanöt éves korukban kaphatnak öregségi járu-* lékot s Igy a legnagyobb ny rcornak néznek elébe, mert hatvan éves napszámost uj helyen nem alkalmaznak. Kéri tov '.bhá a polgármestert, intézkedjék hogy a rákospalotai zóna-átszállás megszűnjék, mert Itt és ebből kifolyólag minden esztendőben egy-egy halálos baleset származik. Kifogásolja, hegy a Beszkárt igazgatósága 80 pengő előleget ad egyes, alkalmazottainak nyilas egyenruh?. beszerzésére, ami annál különösebb, mert Magyarországon tudvalevőleg'rendelet tiltja a nem engedélyezett formaruhák viselését. Panaszolja továbbá, hogy a beszkártnál alkalmazott és a ' Szociáldemokrata Párthoz' tartozó munkásság üldözést szenved. Kuncze Lajos kívánatosnak tartja, hogy a főváros úthálózat- inak megállapításánál a messze j r ; vcre is tekintettel legyenek,A főváros belső úthálózatát nem jól tervezték, amit bizonyít az, hogy ma már nem birja el a nagyon fejlődött forgalmat s megesik, hogy sok esetben gyalog sokkal gyorsabban lehet közlekedni,mint jármüveken. A kör-, forgalom bevezetésével lehetne legjobban' leküzdeni a közlekedési nehézségeket ,A gyorsvasút nemsokára elkészül, azért feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a földalatti vasút vonalát a Dunáig méghosszabbitsák,Szükséges volna még az is, hogy- a Kálwin~tértr>l. kiindulóla g az Ülloi-uti végéig földalatti vasutat építsenek*.