Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1
1940-11-05 [240]
Ezt mi sohasem csináltuk ós nincs is rá sor.ini okunk most sora, hogy azt csináljuk. Mort te Íj oson megvan a mi ebzósünkben, bensőnkben mindaz a biztosítók, amellyel az országot más,uj életformák között is tovább vozotn tudjuk. Az alkotmányroform nem Jelért mást, mint alkotmányunkna k a Korho z való mo g"fo 101Ő a i kaimaz leo a ás át. ~ r- 1 -' kz a kor gazoas"%TTcor» A mai korban az állam az omberoknok minden ólctnyilvánulásával és - minthogy ozok az ólo tnyilv ánul ás ok logtöbbnyiro gazdasági -letrnndiek - leginkább mindenféle gazdasági élot nyilvánul ás óval is foglalkozik. - A XIX. század individualizmusa mindont mcgongodhotott magának, mert ö volt a világ közepe, a világ bankárja, a világ kétharmadrészének tulajdonosa ós kizsákmányolója. Ennek az individualizmusnak, araoly végeredmény bon emberek közötti gazdasági és társadalmi háborúba is vált, a rckaaiója a közössági gondolat. A közösségi gondolat roakci u ként majflncm forradalmi erővel keletkezett, do nincs mog eléggé kiformálva. A társadalom nincs még eléggé átitatva a közösségi gondolat módszcr^bivol nem is találja még mog azokat könnyön ós huta tud azokra társadalmi önorojéből ogyhamar tökéletesen átformálódni. Ennek követkoztében addig, araig a társadalom képes lesz ezeket a közösségi funciókat, amolyok valójában társadalmiak, teljesitoni, addig az államgépezet koll, hogy ozoket végezze. Az állam tehát ogy átmeneti időszakra eszköz orro a munkára. Do mindenesetre ozt a feladatot most, ezekben az olömunkáló évtizodokbon az államnak koll teljesitoni* Az államot tohát be kell rondózn&.. mindozokro a feladatokra és o nnok következtében az országgyűlést is, - do anélkül, hogy elveszítsük a kapcsolatot azzal, ami magyar, hogy moglogycnok bonno a magyar alkotmány folytonosságának olomci. Méltóztassatok olhinr.i, hogy másoknál: is, Európában és Európán kivül is, többet használunk a világnak, óbbon a kisérloti stádiumában azzal, ha a magunk'dolgát a magunk módszoro: vcl igyekszünk intézni. /Lolkcs/éljenzés ús taps./ - Munkámnak most olyan stáa&umához értőm ol, amoikor már nyugodt lelkiismerettől mondhatom, hogy rövid időn belül valami konkrétumot és valami tclj^os egészébon kiópitottot mondani, amelyot átgondoltam Bizonyos premisszák kellettek hozzá, arait én szükségesnek láttam, mort tu. dom; hogy onélkül nem kapjuk mog a valódi nemzeti közvélemény viszhangját. Mi nóta olyat akarunk csinálni, ami pártunk ÖrÖkkéval w s ágát szolgaija hanem olyat, ami a nomze ti éle t örökkéval°s ágát biztos jtj a. -"'Nincs szükség ma arra,' hogy programot adjunk; nom is ozt szolgálja mai értekezletünk, hanem a pártszórvozet kiépitését." 'g, ' *' Ezokro a kérdésekre csak rá akartam mutatni. Ezt ma előbbrevalónak tartom sok minden egyébnél, egyéb vonatkozásban is mindazokon a vonalakon, amelyeket itt már számtalanszor hangsúlyoztunk: a szociális törvények'tokintotóbon, a földreform tekintetében , a zsid ü törvényck tekintőtóbon, Ezért tovább haladunk és tovább golgozunk ózon a vonalon, om hiszem tohát, hog; ma szükség logyon uj program adására. Annakidején, a költségvetési tárgyalás lozárasa olőtt, majd munkaprogramot adunk arról, hogy milyon sorrendben vesszük oló a legközelebbi időbe;-, az egyes törvényjavaslatokat. A program magában fölfogásunkban van. Bármilyon törvényjavaslatot terjesztünk olö, azt ugyanazzal a lelkiséggel fogjuk megtenni. Az időrendi kérdés technikai szempontoktól Vágy egyik-má ik törvényjavaslat olöcbrovaioságának keretesétől függ. - Mindezekben - fejezte be beszédét a miniszterelnök - bizonyos képet, fölvilágosítást adtam, s kérlek bonnotokot, hogy a párt mos következő munkájában teljes erővol és .lokosodóssol vágyótok részt. Mindon ki részére akad ma munka ológ, mort a feladatok,amolyok úlóttiink állnak, rendkívül nagyok. /FolyUköb./ t > < ^7
