Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1

1940-11-14 [240]

IX J. i\ J.U A BUDAFE3TI HIDAK ÉPÍTÉSÉRŐL ÉRDEKES &ÖADÁS HANGZOTT XL A MÉRNÖKEGYLET­BEN,Dr. Gállik István ny, helyettes államtitkár csütörtökön délután nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott a Magyar Mérnök és Épitészegylet dísztermében "Történelmi visszapillantás a régebbi budapesti hidak építé­sére" cimmel. Az elöado ismertette Ferenc József és az Erzsébet-hid épí­tésének meginduló munkálatait, az Erzsébet-hid tengelyének megállapítását; ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a kereskedelmi minisztérium annak idején, amikor a hidat építették, leszögezte álláspontját a hid melletti templom lebontása és a hid tengelyének a Kerepesi-ut Irányában való épi­feése tekintetében. Az eredeti terv szerint a templom csak addig maradhat jelenlegi helyén, mig annak uj j áépitéséhez szükséges költségeket előterem­tik. Ezután a szerkezeti kövek és a saruk felszerelése körüli tapasztala­tokat, majd az ujabb eljárásokat ismertette. Kimutatta, hogy az Erzsébet­hid volt az első nagyobb nyilásu hid, amelynél ingaoszlopot alkalmaztak. Végül a hidburkolat gyors romlásáról, annak okairól és a helyreállítási munkálatokról beszélt? Az előadást az egybegyűlt nagyszámú mérnökközönség nagy tetszéssel fogadta, /MOT/B. HADIK ANDRÁS ALTÁBORNAGY BERLINI HADMŰVELETEI. A Magyar T ö rténeti Tár­sulat csütörtökön délután tartett ülésén Markó Árpád ny, ezredes, a Tudo­mányos Akadémia tagja a hétéves háború egyik legérdekesebb és magyar hadtö:' téneti szempontból leül önösen emlités remél tó hadmüveletét ismertette, H a dik András altábornagy 175V októberében felhasználva azt a kedvező hadászati helyzetet, hogy Nagy Frigyes minden figyelmét a Nyugaton ellene felvonuló szövetségesek mozgolódásaira fordította, és birodalmának keleti felét véd­telenül hagyta, vakmnrő, de igpn ügyesen megtervezett és előkészített gyors menetben betört Brandenburg tartom árnyba és október 16-án rövid, de kemény harc után behitólt Berlin déli külvárosaiba. Bár a porosz helyőrség csak néhány hadtápzászlóaljból állott, mégis vitézül védekezett a rázúduló lovas ­rohamok ellen, de Hadik huszárezredei és horvát gyalogosai az ellenállást hamar letörték. Hadik kezdetben 300.000, majd győzelme után 600.000 tal­lér hadisarcot vetett ki a városra. Mivel odavonul ás ának hirére erős po­rosz csapatok, sőt maga Frigyes is Berlin felé siettek, megelégodett körül­belül 300,000 tallér hadisarccal és 17-én hajnalban visszaindult. Elvonu­lását is olyan kitűnően rendezte el, hogy kimenekült az üldözésére siető porosz hadosztályok karmaiból, Markó ezredes ezt a részleteiben alig ismert hadivállalkozást teljesen uj, eddig ismeretlen adatok felkartatásával Hadik sajátkezű napi­parancsai, intézkedései és beszámoló harc jel entése, valamint a béosi és berlini levéltárakban végzett kutatásai alapján állitotta össze. Az elő­adásból kitűnt, hogy az a 12 nap, ami alatt Hadik altábornagy végrehajtot­ta hadműveletét, fordulópont lehetett volna a hétéves háborúban. Azt a ked­vező hadászati és harcászati helyzetet, amit ő merész betörésével megterem­tett, Mária Terézia szövetségesei nem használták ki és ezzel lehetővé tették, hogy Nagy Erigyes a kezdés előnyeit november elején ismét magához ragadhatta^ Markó Árpád előadás át nagy figyelemmel hallgatta az ülés közön­sége és aniak befejezése után az előadót melegen ünnepelte./MOT/J.

Next

/
Thumbnails
Contents