Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1

1940-11-09 [240]

r u JU x x * n. A /roiy-catias./ Mert törvényeket nem szabad politikai agitáció és pillanatnyi politikai érdek szempontjából hozni. Különösen nem nekünk magyaroknak, akik nem években és évtizedekben, de évszázadokban élünk és akiknek mint kicsiny és a maga portáját mindenképpen különösen őrizni köteles és őrizni tar­tozó nemzetnek az a kötelességünk, hogy kessze, késői nemzedékek, déd­unokáink részére is ugy sáfárkodjunk, hogy ugy maradj oh meg ez az ország, ahogyan akarjuk: szabadnak, erősnek. Sajnos manapság egy másik $ jelensé­get is látunk. Meggyőződésem, hogy mi magyarok bátor nemzet vagyunk, a bátorság történelmi értelmében, de hiányzink belölünk egy másik bátorság: a hétköznap bátorsága. Ez lelki bátorság, amely nem a nekimenés, hanem a kitartás bátorsága 0 - Egész Európában azt látjuk, hogy a nagy nemzetek is a legna­gyobb szenvedéseken keresztül jutnak oda, ahol vannak: a megelégedettség­hez. Kétféle megelégedettség van, nemcsak az anyagi, mert ez egymagá­ban sohasem elég. A megelégedés általában lelkiállapot. Az anyagi meg­elégedettséghez hozzá kell, hogy járuljon az önérzetes embernek az a megelégedettsége is, hogy jól járt el,türt, dolgozott és elérte az ered­ményt. Itt van Németország példája. Nem kell sokat részleteznem, hogy mit szenvedtek, nélkülöztek dolgoztak az utolsó esztendőkben. Vagy itt van egy egészen kis nemzet, a finn. Mit nélkülöztek, milyen szenvedéseken mentek keresztüli - És nézzünk körül minálunk. Nézzük, hogy egy-egy árucikk­nek, egy-egy élelmicikknek hiánya milyen felzúdulást kelt, valószínűleg azért, mert még mindig jobban élünk, mint Európának számos többi nem­zete. - Ezt nem azért mondom, hogy propagandát csináljak a nélkü­lözések mellett, vagy hogy magyarázzam a kormány intézkedéseit, mert ezek az intézkedések igazán nem szubjektivek. Ha más lenne helyünkön, az élet kényszere alatt ugyanígy kellene cselekednie. Mert hiszen, amit teszünk, az nem nehézségek teremtése, hanem a bekövetkező nehézségek szabályozása, A nehézségek organikusan fejlődnek és rajtuk vajmi kevese* változtathatunk. Ezt az organikus fejlődést nem lehet 180 fokkal meg­változtatni, csupán egy pár fokkal lehet ugy igazítani, hogy valamivel könnyebben jussunk tovább, A közeljövőben azt hiszem, további nehézsé­gekkel fogunk már szembenállani. Ezt kötelességem megmondani, mert vilá­gos, hogy mind jobban és jobban elzáródunk. E gy esztendő alatt egymásután szűkültek a kereskedelmi forgalom utjai és lassan,lassan elszigetelten fogunk állani, Át fogjuk szenvedni bármi jöjjön is, mert mindig lesznek magyarok, akik az országot majd éppen ugy újjáépítik, mint számtalanszor újjáépítették őseink, - Ma az a feladatunk, hogy kitartsunk és nem is tehetünk mást. Egész Európa háborúban él, egy különös háború állapotban. A há­ború itt-ott fellángol, valóságos háborúvá válik, azután újra elalszik és kigyullad máshol. Nálunk is ugy kell ma élni, ahogy az ember héborn-­bon él, nélkülözve és gegyelmezetten. Be kell látnunk, hogy nélkülöznünk kell, mert ezzel nemcsak a jövő nemzedékek javát alapozzuk meg, hanem azt is, hogy a háború befejezése után erősebben fogunk ott állani. Nem tudhatjukm meddig tart ez a nélkülözés, de gyáva, aki nem birja. Gondol­junk arra, hogy a török Időkben évszázadokig nélkülözött és küzdött a^ nemzet. Odajutottunk volna, hogy a mai nemzedék már két-három esztendőt •e-"* birna ki? Az erdélyiek kibírtak huszonegy évet, /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents