Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1

1940-11-07 [240]

/Közgyűlés. Folytatás 2./ A továbbiakban 01 dn László helyeselte a polgármesternek azt a törekvését, hogy a szociális kérdéseket nem karitatív alapon akarja megoldani. Sokalja a főváros' Ínség-étkeztetési akciójának adminisztratív kiadásait, Felhívja a polgármester figyelmét, hogy nagyon sokan vannak az ugyneve-J zett Ínségesek között, akik étkeztetési jegyeiket eladják; főleg azoknak,, akik vidékről érkeznek. Végül indítványozza, hogy még az Í94. évi költségvetés lejárta előtt tegyen a polgármester javaslatot 25,ooo Ínséges csapIádnak korszerű elhelyezésére, illetve letelepítésére és gondozása tárgyában. Erre a célra a szociális problémák megoldására felvett összegből évenként 12 millió pengőt fordítsanak és csak a költségvetés maradékösszeget fordítsák karitatív segélyezésére, A költségvetés bér a polgármestert legkitűnőbb polgármesternek tartja, nem fogadja el, éppen a szociálpolitikában alkalmazott módszerek miatt. Lévai Sándor /szoc.dem/ indítványt tesz az Auguszta-telepi, a Százr.dos-utcol, a Oeglédi-uti és a korányai inséglakások sürgős tatarozására* Kéri továbbá, hogy a szeretetházak fejlesztésére nagyobbgondot fordítsanak. A IX. fejezet részletes vitája ezzel a felszólalással befejeződött 3 a közgyűlés áttért a X. fejezet /közegészségügy/ tárgyalására, Ferkes Jenő /szcc.dem/ részben az ágylnség megszüntetése miatt, részben pedig mert a kiskórházak adminisztrációja súlyos terhet jelent a fővárosnak, építsen a főváros a Margit kórház és az Irgalmasok közti területen uj nagyobbszabásu kórhéztelepet* Indítványozza továbbá, hogy a főv.ros közkórházaiban ápolt olyan betegeknek, akiknek fürdőkezelésre van szükségük, ezt tegyék lehetővé s végül hogy nemibeteg gondozó Intézeteket létesítsenek a tüdőbeteg-gondozók mintájára. Wlndisch *">dön /ME?/ azt a kívánságát tolmácsolta a közgyűlés előtt, hogy a főváros a közegészségügyek prvosi részének irányítására egy orvos-tanácsiioki állást szervezzen meg. Feltétlenül szükségemnek látja, hogy a főváros tanácsnoki karában egy orvos is szerepeljen„ Beszédében felvetette azt a kérdést: vc.n-e orvoshiány Budapesten? Erről az utóbbi ldrben nagyon sokat besnéltek. Szerinte nemcsa;-, hogy nincs Fudapesten orvoshiány, hanem egyenesen sok az orvos. A kamara legutolsó kimutatása szerint 194c októberében 4309 orvos volt Budape sten, ami annyit jelent, hogy minden 22o lakosra esik egy ervoa. Véleménye szerint ha egy• ' •• orvosnak 22o emberből 7 ellene megélnie, szomorú helyzet lenne, Cu jelentené azt is, hogy az egé3z főváros beteg. Kérte a fővárost, hegy hivja fel a figyelmét Pestvármegyének arra, hogy sargős a megyei kórház megépítése, Külön emlékezett meg a budapesti szülészeti kórházakról, amelyekben az ágyak száma nagyon kevés, feltétlenül szükség lenne arra, hogy a kórházuk minél nagyobb égyszámm.ál létesítsenek szülészeti osztályokat. Sürgette a kórházi Jkalmazottak illeték és nyn^dijrendezését, ami már nagyon rég óta huzédó ügy. A korházi személyzetnek az ügyét pedig, nonddtta, ugy kell meeroldani, méltóan az ország fővárosához, hogy az egész ország példát vehessen erről a rendezésről. Beszélt a Stefánia Szövetségnél működő orvosok sorsáról is, akik, mint tudvalévő, 1941 január 1-vel a fővároshoz kerülnek^ Ezek az orvosok eddig/nagyon rosszul voltak dotálva, tehát a fővárosnak segíteni kell rajtuk, Beszéde végén az Erzsébet szeretet kórházzal kapcsolatosan megemlítette, hogy ebben r. kórháztan £42 ágyat számolnak és a kórháznak alig van orvosa, amelynek indokát abban kell keresni, hogy 8o pengős állásokra nem nagyon pályáznak a fiatal orvosok. • , ",' • .Folyt, kev., / g ' . g>"W - • m