Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2
1940-10-21 [239]
/A rehabilitációs törvényjavaslat ismertetése, P 0 lytatás 1,/ A.Btk, megalkotása után azonban számos nem büntető'jogi, hanem egyéb tárgyú, különösen közigazgatási jogi vonatkozású törvény és rendelet keletkezett, amelyik a büncs élelmi enyhe z, illetve a büntető Ítélethez a büntetőtörvénykönyvben megszabott határidőkön túlmenő, sőt gyakran életfogytig tartó legkülönbözőbb joghátrányokat füz, az elitéltnek a közszolgálat körén kivül eső boldogulását is akadályozó korlátozásokat létesit, Az elitéltek terhére érvényesülő s ily hátrányos jogkövetkezményeket megállapító jogszabályok szaporodása s az elitélés tényének mind általánosabbá os fontosabbá váló nyilvántartása azt eredményezi, hogy az egyszer megtévelyedettek számára mindig nehezebbé válik a társadalmi életbe és tisztes polgári munkába való visszatérés, A javaslat arra törekszik, hogy a büntető törvénykönyvön kivül álló jogszabályoknak nem kövotkozetes, gyakran tulszigoru ós -mindig merev korlátozásain onyhitsen, A javaslat nem módosítja a jogkorlátozó jogszabályokat, hanem lehetőséget ad, hogy az arra érdemes személyek a jövőre nézve mentesülhessenek az emiitett jogszabályok hátrányos hatásai alól, A javaslat az egyéni elbírálást tartja szem előtt. Ebből önként következik, hogy a javaslat a birói rehabilitációt tette rendelkezéseinek középpontjává, mert a bíróság lelkiismeretes mérlegelésétől várja el leginkább a kellő egyéniedtóst. Az egyéni elbírálás elve alól a javaslat egyetlen kivételt tesz, a 18 éven aluli bűntettesekre általában a törvény erejénél fogva kizárja a hátrányos jogkövetkezmények beállását, A javaslat felfogása szerint ugyanis a teljes értelmi és erkölcsi fejlődöttség elérése előtt el-^' követett bűncselekmény nem szolgáltathat alapot a jellem jövőbeli fejlődés sónek biztos megállapítására, A birói rehabilitációnak a javaslat két irányban enged teret. Először is eleve kizárja a hátrányos jogkövetkezmények beállását, ha ezt maga a büncselekmény felett ítélkező bíróság helyesnek látja* Ha az ítélkező bíróság nem nárga ki előre a jogkövetkezmények bo-^ következését, de a büntetés végrehajtását felfüggeszti, a javaslat lehetőséget ad az elitéltnek, hogy a próbaidő alatt kifogástalan magaviselettel, nem osupán a büntetés végrehajtását, hanem ezzel együtt a hátrányos jogkövetkezmények bekövetkezését is elháritria magától. Ezeken az eseteken felül az elitélt bizonyos idő - öt,illetőleg három év - elteltével csak utólag fordulhat a biró s ághoz a jogkövetkezmények megszüntetése végett, feltéve, hogy elitéltetése óta tisztesóges életmódot folytatott, a büncselokményével okozott kárt tőlo telhetőleg jóvátette és a kedvezményre egyébként is érdenesnek bizonyult, A döntés attól függ, vájjon a bíróság az említett szigorú feltételek fennállása esetében a kérelnezőt érdemesnek találja-e erre a kivételes kedvezményre, A javaslat kellő útmutatást ad a jogkövetkezmények fenntartása^vagy megszüntetése kérdésében határozó bírónak arra, hogy egyéniesitsen a kérelmezőt terhelő büncsele^ény súlya, indolca és erkölcsi jelentősége, ^továbbá a kérelmező egész egyénisége, a tőle a jövőben várható magatartás, végül a helytadó vagy megtagadó határozatnak az elitélt társadalmi helyzetére és létfenntartására való kihatása szerint. Az eljárás tekintetében a javaslat arra törekszik, hogy minél egyszerűbb és rövidebb időn biztosítsa a jogosult kérelmező számára céljának elérését. Lényegébon abból fog állni az ilyen eljárás, hogy a bíróság az elitélt kérelme alapján hivatalból tájékozódik a kérelem eldöntéséhez szükséges adatok felől és nem nyilvános tárgyaláson végzéssel határoz, A javaslat a továbbiakban körültekintő módon gondoskodik arról, hogy az olyan elitélés, amelyhez a jelen javaslatban méltányosnak talált okból hátrányos jogkövetkezmények nem kapcsolódtál: vagy már nem kapcsolódnak, a megfelelő módon és nértékig, titbkban naradjon, /Folyt,köv./ * 1 •'. íüMZúézZ^íi'k OT) kául
