Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2
1940-10-15 [239]
uuuapöö ±y±u, oii.TiUDür io, —- aaxx , evroiyam üvy.szam. • H ÍREK FEKESLER N1MET IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR AZ UJ EURÓPA JOGI GONDOLKOZÁSÁRÓL. A Magyar-Német Társaság október 15-én, kedden délután nagy érdeklődéssel kisért előadóülést tartott az Országháza delegációs'termében, abel Freisler Roland németbirodalmi igazságügyi államtitkár nagyszabású előadás keretében világította meg az uj Európa jogi gondolkodását. A felolvasóülés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg és azon német részről megjelent Erdmannsdorff budapesti német követ és felesége, a követség több tagja, a budapesti német kolónia küldöttsége; magyar részről jelen voltak Radoesay László igazságügyminiszter, a külügyminiszter képviseletében dr. Ullein-Reviczky Antal követségi tanácsos^ a külügyminiszter^ sajtóosztályának vezetője, Antal István es ^Ghiczy Dénesigazságügyi államtitkárok, Timkó Zoltán koronaügyész, Vladár Gábor* báró Foilitzsch Berthold és Fabanyi Tihamér titkos tanácsosok, Mendelényi László a pestvidéki törvényszék elnöke, és még igen sokan mások jogi iia és társadalmi életünk kiválóságai közül. & / arrrv Az ülést Tas nádi Nagy András elnök nyitotta meg. aki mellett az elnöki emelvényen helyet foglalt meg Kíbédy Varga Sándor egyetemi rk. tanár, a Magyar-Német Társaság főtitkára. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte a námetbirodaírni igazságügyi államtitkárt, majd felkérte előadása megtartás ára. Freisler Roland nóm etbir odaírni igazságügyi államtitkár "Az uj Európa jogi gondolkodása" címmel tartott előadásának bevezetőjében^ körvonalazta "Európa fogalmát". Hangoztatta, hogy amikor E u rópáról beszél, fejtegetései alapját nem a földrajzi egység képezi, hanem a kontinens fiatal és szabad népeit érti azon, akik magukra vállalták az ujjárendezés feladatát. Ezt az uj Európát - mondotta - Magyarország éppolyan mértékben megérti, mint Olaszország és Németország, mert ez az ország történelme^ folyamán éppen annyit szenvedett, harcolt és győzött, mint az olaszok, és 'a németek. Visszapillantást vetett Árpádvezérre, a honfoglalásra, elisr c réssel nyilatkozott Szent István politikájáról, Gézafi ' alkotásairól és hangoztatta*. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter joggal irta egyik történelmi müvében, hogy az Arnulffal kötött, szövetség az első kezdeti formája a német-magyar ogyüttmüköd é snok. P ^^öCeX^v A német államtitkár a továbbiakban kifejtette, hogy : Európa az európaiakká* $z uj Európa egységes lesz ós alkotóelemeinek minden egyes tagja etnikai, történelmileg megalapozott és mindenkor harcra kész erőinek keretében küzd az uj feladatok megvalósításáért. Ez az Európa a népeiben élő épitő dinamika szerint épül majd fel és fejlődése irányát kulturális és gazdaságpolitikai erőinek legjobb latbavetése szabja meg. Az uj Európa fiatal lesz s előrenéz, a jövőbe, nem pedig az adofoságokból megmaradt igazságtalanság felé. Az uj jogi gondolkozást már egymagában ez a tény is jellemzi. Ez a gondolkozás épiti fel az uj Európa ipjg uj rendjét és egységes megnyilvánulásban teszi lehetővé népeinek erőkifejtését, hogy szebb jövőnek nézzen elébe. Az uj jogi gondolkozás szervezett lesz és a való élet dinamikáján nyugszik majd. Elvont fogalmak, amelye'- mindig csak halvány árnyképei az életnek, többé nem lehetnek alapjai a jogi rendnek. Helyükbe lép a konkrét rend, me£t ez jelenti a leghatásosabb erőkifejtést, Németország konkrét akaraterejéből megújította saját jogát, uj jogot teremtett és uj jogalkotásokat, amelyük védik népét, amelyekben a paraszt megélhetése biztosítva van és a munka az aru helyett ismét szerephez jut r A nemzetek közötti kapcso1atokban ilyen szervezett jogi képzetekre van szükség, amelye'..: megtermékenyítik a népek együttműködését. Az ilyen szabadgondoíaozás természetesen forradalmi és hagyományommal, válása int a merevséggel való szakítást jelenti, különösen pedig szakítást jelent a status quo gondolatával* A németbirodalmi államtitkár ezután utalt a vorsaille^si, trianoni és saint-germani beké/'re, mint a béke, jog és biztonság megs;: vozéséne"- utolsó hamis mognyilátkozasaira. ' \—> r-V
