Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2

1940-10-17 [239]

A PÉNZÜGYI SZAKBIZOTTSÁG ŰJÉSB A főváros pénzügyi bizottságának csütörtök délutáni ülését pontosan öt érckor nyitotta meg Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester. A mai ülésen a költségvetés részletes vitája során elsősorban is az eddig benyújtott inditvanyok felett döntöttek, majd ezután került csak sor a X.fejozetnek, a közegészségügyi fejezetnek tárgyalására, A pénzügyi bizottság a következő indítványokat fogadta cl: Lázár Ferenc dr, javasolta,hogy a rcfomátus egyház részérc 10,000 pon^ő segélyt adjanakf Potrovácz^Gyula javasolta, hogy a főváros a mérnöki es műszaki személyzet továbbképzésére 20,000 pengőt fordítson és végül Bónyi Károly javasolta, hogy az iskolaszanatóriuianak 3240 pengő segélyt folyósítson a jövő évben a főváros, _ A pénzügyi bizottság ezután áttért a közegészségügyi fejezet tárgyalására, amelynek első szónoka Harrcr Ferenc volt.. Felszólalásában a kórházi deficitről és a főváros törekvéséről, f -.radozásáról beszélt, amellyel a kórházi ápolási díjck megfelelő megállapitásával csökkentőn! lehetne a deficitet, Bánóczi László a következő felszólaló a jó szociálpolitikáról beszélt, amelynek következménye a j^o közegészségügyi politika* Utalt Amerikára, ahol a jó munkabérek tették lehetővé^ hogy nem vált szükségessé a múltban annyi szociálpolitikai intézkedés, mint másutt. Szerinte a legjobb szociálpolitika a jo munkabér és ebből következik a jó egészségpolitika is. Beszédének további részében ajánlotta a fővárosnak, hogy vegye a kezébe a tuberkulózis elleni küzdelmet, cgyositse az összes intézményeket, amolyok ez ellen a betegség ellen műnk alkodnak. Beszélt •. fővárosi gye melcny arai tat asrol is, melynek során kérte, hogy mindenkor annyi gyerkeket nyaraltassanak, aiicnnyinok az iskolaorvos szerint szüksége van a nyaralt..tásra, Liegenlékezett Bánóczi László a szülőagyak körül mut.tkozó hiányokról is és kérte,hogy kövessen cl a főváros mindent, hogy egyetlen anyát se kelljen olutasitani a kórházból. Lázár Ferenc folszólalásában kiemelte, hogy a főváros közegészségügyének legfőbb vezetői non részesülnek megfelelő rangsorban, vagyis nem jutnék el a magasabb fizetési fokozatokba. Utána javasolta, hogy sürgősen épitso fel a főváros a mentőkórházat, .aaclyre máris nagy szükség lenne. Felszólalásának végén sajnálattal állapitotta meg

;

hogy Budapesten jelenleg nincsen^tej és ' szappan, gyors, intézkedésekkel _ gondoskodni kellene erről i kőt fontos szükségletről is.^tMSK^'f<«uuAU^4^^ Szőke Gyula a kórházi ..polási dijakról beszélt. Ke::: szive son látja az ápol ..si dijak felemelését, de bel at j nap szükségességét. R.uautatott arra> hogy a vidékről érkező betegek legnagyobb rl-szének ápolási költségét nehezen kapja meg a kórház, mort a vidéki közegek non. sürgetik annak behajtását. Javasolta, hogy a fov-ros irj on fel a kormánynak a kórházi ápolási dijak gyors és pontos behajtása érdekében. Erro legelsősorban is azért van szükség, mert hiszen olyanok is ingyen ápolásban részesülnek a főváros terhére, akik ezt minden megőröltotés nélkül is meg tudják fizetni. Sürgette a szemétégetés problémájának megoldását, a főváros jól járna anyagilag.is, ha elégetnék a azomotot. Brody Ernő éles szavakkal tilt.kozott az ellen, hogy eltűrjék az utoai szüléseket, ennek az .állapotnak voget kell vetni, a fővárosnak erkölcsi és becsületbeli kötelessége megfelelő számú szülőágyról gondoskodni. A szül'őanyákkal kórh -zról—korházra kell vándorolni mig helyet kapnak, ezt a problémát 520 ággyal meg lehetno oldani, természetesen az állomnak is súlyos kötelességei v,?nnak. Büchlcr József negállapitotta,hogy a fővárosban kevés a kórházi ágy és ezért elsősorban a M. .rgit-korhazat kellene kibővíteni, szégyenletes állapotok vannak a kurh .z elavult épületeiben. trj