Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2
1940-10-17 [239]
Kézirat. • Tizenkettedik kiad ás. Budapest, 1960* október 17. XXII' évfolyam, 281. szám./Teleki Pál gróf miniszterelnök beszedő a mórriökpolitikusok vacsoráján. Folytatás 3./ - Annak az időnek amunkáját, amely alatt valaki tényleg hasznos munkát végez, olyan intenzívvé kell tenni, hogy ennek a munkának az eredménye értékek produkálásában lehetővé tegye a társadalomnak, hogy az élet elejét és a végét, a tanulás éveit és az öregségét is szociálisan ' ellássa. Világos, hogy ehhez erős társadalom kell és világos az is, hogy a jelen pillanatban óriási nehézségek tornyosulnak elénk ebben a tekintetben. De ha körülnézünk és ha egy kicsit visszaemlékezünk az elmúlt 20-23. esztendőre és nézzük, hogy honnan emelkedtünk fel idáig, akkor nem szabad elégedetleneknek lennünk. Ha elmúlik ez a második világháború, elmúlik az a feladatún!: is, hogy jóformán mindent védelmünkre koncentráljunk, ami ma szükséges és aminek szükségességét azt hiszem a legutóbbi időben meg is láttuk. Tulkevéssé értékelik az emberek általában hadseregünk készenlétét. Ha a mi országunk teljesítményét összehasonlítjuk más államok teljesitményeivel és az erre rendelkezésre álló idővel, ugy be kell, hogy lássuk, hogy nekünk sokkal rövidebb idő alatt kell?Sít megcsinálnunk a magunk méreteiben, mint a nálunknál sokkal nagyobb államokban. - Én lennt Erdélyben, ahol a kisebbségi sors mindenkit arra szoritptt, hogy megfogja a kapát, ekeszarvát és egyéb szerszámot, s ahol a fiatalságból sokkal többen helyezkedtek el a gazdasági életben, mint valaha is a magyar középosztály fiai közül, mindig arra kértem elsősorban a fiatalságot, másodsorban pedig a szülőket, hogy fiaik maradjanak meg a gazdasági pályákon és ne törekedjenek az állami nyugdijas állások felé. - A társadalmi rendezéssel ós az állami, valamint a magángazdaságban való elhelyezkedéssel kapcsolatban nem tudjuk, hogy mennyire megyünk egy nagyobb etatizmus felé, amely minden munkát állami munkának tesz meg, vagy pedig olyan gazdaság felé, melyben a magángazdaság ismét szabadabban érvényesül, de egy józanabb , tr.\ és koncentráltabb állami kontroll alatt. Én azt biszem, ez helyes, csak ma még nem tudjuk, hogy merre menjünk, ma még nem látszik ez világosan s ezért nagyon nehéz most . megmondani, hogy például egy státusrendezésnél a magár.gazdaság és az államgazdaság kérdései mint aránylanak egymáshoz, Ezzel a kérdéssel ugy kell foglalkoznunk, hogy mind a két lehetőséghez tudjunk adaptálódni. - Még egy egészen különleges kérdést szeretné érinteni ós ez a második műegyetem kérdése. Ebben a tekintetben én is elfogult vagyok, ha Erdélyről van szó, de minthogy nem erc'élyíek is hangoztatták ezt a kívánságot, kijelentem, hogzá merek járulni„ Azt azonban még nem tudom, hogy Kolozsváron legyen-e ez a második műegyetem. Ne méltó z tassa nak ezt a kijelentésemet programnak tekinteni, mert- hem szeretném, ha óz városok közötti versengésre vezetne. Van azonban egynéhány városunk E r _ délyben, amelyeket kulturv áros okká kell emelnünk. Azt hiszem, a városaink közötti versengés, hogy az. egyik kapja a törvényszéket, a másik a hon-testparanosnokságot, a harmadik a pénzügyigazgatóságot, stb« valahogy okosabban kellene beosztani. Kulturvárosokat, ipari városokat és közigazgatási városokat kellene kijegecesiteni. Azok az értékek, amelyek, ipari vagy geológiai kutatást igényelnek s. amelyek általában az ipari feldolgozással kapcsolatban vannak, Keletebbre vannak. Azt hiszem, hogy Marosvásárhely földrajzi helyzete. ezeknek a szempontoknak kedvez.. Feladat tehát van elég, s ka - dolgozunk, akkor, azokat megvalósíthatjuk. Az első feladatunk ma az, hegy neki'ál Íjunk Erdély megfelelő felkutatására, mert azok a produktumok, amelyek indokolttá beszik a műegyetemet, megvannak, akkor azok jövedelmezősége is hozzájárulhat a műegyetem megteremtéséhez és jobban alátámaszthatja szükségességét• . - Ha egyszer tul vagyunk ezen a háborús koron, akkor azt hiszem mindenhez el fogunk tudni jutni, talán nem is olyan hosszú idő alatt. Mert, ha tekintetbe vesszük, hogy 22 év alatt hova emelkedtünk, akkor igazán nem hiszem, hogy bárkinél: joga lenne kishitűnek lenni azzal szemben, ami jöhet. r ', A minisz terelnököb beszéde után hosc. ~?n- itékjCV /Ezután Varga József iparügyi miniszter Szólalt f élj /1ásd 7. ós 8. kiadásunkban/
