Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2

1940-10-29 [239]

/K Ö Z g y ü 1 é s. Folytatás.l./ Befejezésül Kövesligeti M

iklós kijelentette* helyteleníti, hogy a főváros törvényhatósági bizottságínak m.ondátumfit meghosszabbítják, sert semmi akadályát nem látja annak, hogy a törvényhatósági bizottsági választásokat törvényes határidőn belül meg ne tarthassák. L költségvetést nem fogadja el. Vitéz Nemes Juhász Jenő /pártonkívüli/ beszéde elején a különböző pártok pártpolitikai viszonyát fejtegette a kommunizmus óta. Ezután ö öemzeti egység szükségességét hangoztatta, de egyben rámutatott arra is, hogy nem lehet megteremteni ezt az annyira szükséges nemzeti egységet, ha azok a magyarok, akik egyformán éreznek, nem tusinak közös alapra helyezkedni. Néhai Gömbös Gyula 'Ital hangoztatott és hirdetett nemzeti öncélúság ás testvériség fogalmának nagy nemzeti jelentőségét és ezzel együtt a magyars'g fontos misszióját definiálta.Ebben az országbon - hangoztatta - nem szabad olyan embernek lenni, aki nem vállal munkát és a főváros vezetőségének is elsősorban erro kell ügyelnie. Nagy hiánya.a költségvetésnek, hogy még mindig nincsen megállapítva a főváros alkalmazottaira nézve n létminimum. Ha ebben az országban sok és erős" magyart akarunk, akkor olyan fizetést kell a fővárosi alkalmazottainak is biztositani, airely a család létfeltételeit kielégíti. Rátérve magára a költségvetésre, végeredményben megállapítja, hogy eddig jóformán mindenki elismerte, hogy a mai viszonyok között más költségvetést nem is lehetne előterjeszteni, azért a költségvetést . a részletes tárgyalás alapjáéul elfogadja. Temesváry László /Nyilaskeresztes/ Európa átalakulásáról beszélt, nekünk sem szabad lemaradnunk, össze kell fognunk és nagy nemzeti munkaközösségben a Dunmmodencében olyan munkaállamot kell alkotnunk) mint amilyen államok a tengelyhat:Írnak, mintaképül kell hogy szolgáljunk más nemzeteknek. Mindenkinek meg kell adni az elvégzett munka után arányosan a kijáró részit, hogy megélhessen, ininak a véleményének adott kifejezést, hogy az autonómiákat telj.sen megnyirbálták, elvesztették függetlenségüket és önállóságukat. Mindenkinek meg kell hozni a nemzet érdekében a szükséges áldozatokat, de ezek arányosak legyenek. Kritizálta a liberális és s kapitalista rendszert, majd kijelentette,hogy biztositani kell a pénz vásárlóerejét, az árakat rögziteni kell, - mindez a modern pénzpolitika alapja, Aichner Albert a vajúdó Európáról beszélt^ az események egymást kergetik, uj országok születnek, s régiek tűnnek él, letűnt a liberalizmus, az álde.mokratizmus és az internacionalizmus. Törődnünk kell a jövőnkkel, vigyázzunk arra,hogy szeretett hazánk megmaradjon a nemzeti, keresztény és a nemes demokratizmus s a szocializmus alapjain, Lz autonómia ma már nem az, ami a múltban volt, ez annál szomorúbb

t mert hiszen az autonómia biztosította az alkotmányt, a városi gazdálkodást, a jövő fejlődést ás az autonómiának köszönhető az is,hogy Budapestből világváros lett. Fejtegetései során megemlékezett a hét százalékos fizetésemelésről, sajnos az árak rohamosan emelkednek és ezért félő, hogy a mostani fizetésemelés illuzórikus lesz. Helyeselte a törvény hatóságnak azt az egyöntetű álláspontját, hogy a cukorjegy-rendszort meg kell szüntetni, ugyanis bőséges cukorrépatermésünk volt,.* cukor fogyasztás nem emelkedne, ha feLsz.ah-ditanák a cukrot, viszont a gyermekek több cukrot kaphatnának, ez egészségi szempontból igen fontos lenne, kérte a polgármestert, tegyen ujabb lépésekét és sürgesse a cukorjegy rendszer felfüggesztését , Szociális problémákkal foglalkozva, szomorúan állapította meg, hogy még igen sokan vannak, -kik önhibájukon kivül nyomorognak, nem szabad ne*gengedni, hogy ebben a gazdag és fényes fővárosban rongyos, éhező, hajléktalan családok legyenek. Néhány héttel ezelőtt még 150 család volt haji.ék nélkül, a kilakoltatott családok^ szám- jelenleg ^integy 50-re csőikként, az időjárás hidegre fordult és ezért fedél alfkell őket juttatmunk. Igazságos vagyonelosztásra van szükség,a dolgozó munkáskezeket .jobban meg kell becsülnünk,a főváros oldja meg korszerűen szociális p:robiémáit, /folvt. köv./ TAL