Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2
1940-10-28 [239]
űuaapest, xaw, oKtuoer ÜÜ. I / • /Szendy Károly polgármester oxpozója. Polytatá s.l./ £ gyógyfürdőkre fordított beruházások 1.4 millió pongőbo kerültök. Hatalmas összeg Jutott'a légoltalmi kiadásokra, Erre a célra 19.3 millió pengőt'irányoztunk olő. nz üzemok pedig addig összoson 11.5 milliót adtak ki. Végül maradt a Mátra-vidéki elektromos erőmű megópitóso,amelynek olőirányzott költsége 50 millió pengő. - Ezek a beruházási torvek főbb tételoi. Be ezoknek a terveknek eddig csak egy részét valositottuk mog # mig jelentős részük végrehajtása még hátra van. A kislakások épitésére rendelkezésre álló 24 millió pengőből eddig 14 millió pengőt használtunk fel, igy erre a célra még 10 millió pengő áll rendelkezésre. - Ezek a még hátralévő beruházások - folytatta a polgármestor — egymaguk is sokkal nagyobb munkát jelentenek, mint amennyit a mai rendkívüli gazdásági és termelési viszonyok között egy óv alatt végre lehot hajtani. Ez a hatalmas programm létesült a 250 milliós hitelekből. - Többször találkoztam azzal a kritikával, hogy én a fővárost eladósitom. Ezzel szembon a következőkot kell megállapítanom: a fővárosi* kölcsönök állaga 1934. december 31-én . 343,446.128 pengő volt. 1935. januárjától 1940. októberig felvett kölcsönök összege 116,300.000 pongő, vagyiá összesen 459,746.128 pengő lenno a kölcsönök állaga törlesztés nélkül. Ezzol özemben a kölcsönök mostani állaga 1940. október 20-án mindösszo 352,424.679 pengő, mert időköz bon törlesztés'ós árfolyam különbözettel ez az összeg 107,321.449 pengőre esett vissza. - Hat óv alatt tohát a kölcsönteher osupáh 9 millió pengővel növekedett, ami túlzott eladósodásnak nem mondható. Ezzel szembeü adóemelésre javaslatot nem tettem, ellenben hát év alatt 240 millió pengő beruházásra tudtam'előtérjesztést tenni. - Az 1941. évi költségvetés összeállításánál, mint az előző években, ugy most is az a szempont vezetett, hogy a költségvetés egyensúlyát a községi közszolgáltatások ós az üzemi tarifák emelése nélkül biztositsam, annál is inkább, mert a rendkivüli idők által támasztott követelmények folytán, az ország jövője érdekében, az államhatalom volt kénytelen a polgárság adózóképessé gót rendkivüli mértékben igénybe venni. - Pontos szempont a költségvetésben a takarékosság szigorú érvényesítése is * Ez a takarékosság azonban nem olyan, mint a világválság után, amikor sokszor még a legelsőobrendü szükségleteket is, évről-évre vissza kellett szoritani. A jövőévi költségvetésünk kereteit nem szűkítjük, sőt ellenkezően, ennek a költsegvetosnek a végösszege jelentősen nagyobb az előzőnél. A takarékosság tehát móst azt jelenti, hogy a szükségletek emelésétől lehetőén tartózkodunk. - Egy kivétel azonban - folytatta a polgármester - van* a közjotékonyság és szociálpolitika, amelynek előirányzatánál nem tartottam helyénvalónak a szigorú takarékosságot alkalmazni és pedig azért nem, mert ez korunk egyik legnagyobb és legfontosabb problémája. Ez kifejezésre jut'abban is, hogy amig a békeévek utolsó költségvetésében erro a célra 4.6 millió pengőt vettek fel, addig most ez a jövöévi költségvetésbon 23.2 millió pengővel szerepel, ami a költségvetésnek 11.82^-a. Nem hiszem azonban, hogy ezeknek a kiadásoknak az emelkedését valaki is kifogásolná: a szociális kérdés megoldása ma a közületek elsőrendű feladata, mert végeredményben az a nemzet fog fölülkerekedni a nópok versenyében, amelyik a szociális kérdésre a legjobb megoldást találja meg. - A költségvetéssel kapcsolatban azonban meg kell emlékeznem egy uj tételről, amely a mai rendkivüli viszonyok következménye: a kötött gazdálkodási alap költségvetése. Ezek a kiadások a kötött élolmiszor gazdálkodással és a kötött~potroleum forgalommal kapcsolatban merülnek fel. Ez a költség 1.4 millió pengő, amelyet azonban a dolog természetéből folyolag az államháztartásnak kell viselnie* «- A költségvetési köretek tágitása azonban csak ugy' lehetséges, ha a kiariásnvíal •navhn7.arnn.qar1 a hovR^filöVis emelkednek. I TJ
