Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1

1935-10-07 [238]

RADOCSAY LnSZLó NAGY BESZÉDET MONDOTT A TESZ. SERLEGVACSORAJiiN. A Társadalmi v Egyesületek Szövetsége vasárnap este rendezte meg Gömbös Gyul a-s erlegvacs óráját a Gellért szálló márványt érmében .A vacsorán megjelentek Tasnádi Nagy András, a Képviselőház elnöke, Raffay Sándor v -püspök, Bonczos Miklós, Antal István, Páy István,Stolpa József, Szász Lajos és Lukács Béla államtitkárok, vitéz Imrédy Béla, Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér, Ivády Béla, vitéz Jaross Andor,^ Lázár Andor és vitéz Rácz Jenő ny.miniszterek, Shvoy István ny.gyalogsági tábornok, Wulf Olaf ny.vezértörzskapitány, a MPTR elnöke, Törs Tibor, a Képviselőház alelnöke, vitéz E

n

dre László alispán, Eliássy Sándor főkapitány, dr.Szemák Jenő, a Büntetőtörvényszék elnöke, dr.Avedik Félix, a Büntetőtörvényszék másodelnöke, vitéz Kolossváry Borcsa Mihály miniszteri tanácsos, a Sajtókamara elnöke, Lázár Ferenc felsőházi tag, Szebeny József, vitéz Bees ,:e Kálmán ós Dorogi Farkas **kos székesfővárosi tanácsnokok,valamint a magyar közélet sok kitűnősége. A TESZ részéről ott voltak a vacsorán Uzdóczy Zadravetz István püspök, országos elnök, Szörtsey József ügyvezető elnök, Szeder Ferenc társelnök, vitéz Borsody Gyula igazgató és a vezetőség többi tagjai. A vacsora során Uzdóczy Zadravetz István köszöntötte a Kormányzót. A jelen voltak helyükről felállva, lelkesen ünnepelték Magyarország kormányzóját. Ezután Raclocsay László igazságügyminiszter állott fel f szólásra ós mondotta el mindvégig nagy érdeklődéssel kisért seriegbeszédót. - Amikor most Gömbös Gyuláról emlékezem - mondotta az igazságügyminiszter - ugyanaz a mélységes fajdalom járja át le:, emet, amely ott a hegyeshalmi vasútállomáson szaggatta, tépte, hasogatta mindnyájunk szivét, amikor négy hosszú esztendővel ezelőtt azon a végtelenül szomorú őszi reggelen fogadtuk hazatérő tetemét. Amilyen jó és könnyű volt vele beszélni, olyan fájdalmas és nehéz róla beszélni ezen a szivettópő évfordulón és ugy érzem, ugyanilyen nehéz feladat volna ez a

v

amelyikünk szamára tiz, husz, vagy akár ötven esztendő multán is. Mert Gömbös Gyulát szeretni és gyászolni^nem évedre, nem határidőre, hanem csak egy ogósz életre lehet. Szeretném,hogy mindnyájan érezzük: Gömbös Gyula szive-lelke itt van köztünk a maga rendkivüli melegségével, világosságával, egyszerűségével, tisztaságával, végtelen ' edvességével és mindene felett való magyarságával, - Gömbös Gyula életét és munkásságát elemekre bontani és őt mint '•••atonát, mint államférfit és mint embert külön-külön jellemezni szinte alig-alig lehet. Az eszme és az ember egymáshoz való viszonyának kérdése a oolof természete: szerint leginkább a kiváló emberek élotének kutatása közbon szokott felmerülni, mórt éppen a nagy omborok életében tarthat '•'ülönös érté' élésre számot ez oszmo és ember kapcsolata. Lőhet,hogy nem helyes oszmotormolő és eszmét szolgáló ember között különbséget tenni.Lehot,hogy az eszmét sohasom egy ember szüli mog,hanom az ugy keletkezik, fejlődik, lassan évtizede, en és századokon át, mint az eposz,, mig meg nom tálálja a maga Homéroszát, de az bizonyos, hogy végül mégis csa

v ogy emberben "•ristályosodik ki és érzékelhető, mogjelonósl formát nyor, megszületik, él, terjed, hódit és uralkodik. Abból,hogy uralkodik., logikailag következik,hogy az embere.. szolgálják. Gömbös Gyula lelkét ebben a vonatkozásban som lehet elemekre bontani,mert benne az oszmotormolő és oszmót szolgáló embor tökéleteson összeforrt. Gömbös Gyula egész életében nagy és szent eszméket szolgált és ezeket mindenkor egyenesen, odaadóan és férfiasan szolgálta. És harcolt eze-őrt az eszmékért, mert harcos ember volt; de mindig magasztos sikon, mindig lélekkel, mindig tiszta fogyvörökkel és tiszta meggyőzőőéssol• Egész élete az áldozatos szolgálat és a céltudatos harcok sajátszerüen harmonikus összetétele volt, E

s

eíe' edotóno"' a.':ár szolgálatban, a: ár harcban egyaránt a szeretőt volt a rugója és indítója. Eszmei magaslaton állott lelkében a nemzőt fogalma: Isten után az első helyon. Gömbös Gyula, amikor a nemzőt öncéluságát hirdette, a függetlenségnél sokkal többre gondolt és a közjogi vonatkozásnak magasan felette álló eszmei sikon mozgott,Azt órtotto a nemzőt öncélúság an, hogy mindon, ami itt van,az ©gyödül a nemz©tért van, anyagi és erkölcsi javak, gazdaság és kultúra, ff jogintézmény ok ós társadalmi berendezése:, tők© és munka,mindan-©inden, v

ezdv© az ©kétől & tudományegyetemig, a falusi kietoirótól a minisztorolüokig, fKjnlnden csak eszköz© o nomzat boldogul ás ónak, mert a végső cél ©gyedül a I)Q.