Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1

1935-10-01 [238]

POLITIKA /Folytatás./ 1 Elmaradtam a mozgósítások, o diplomáciai tárgyalások idején, a~turnu= sSe»*rini tárgyalások és különösen az ^rdélyi ügy alatt. Ezekkei a tervekkel nyolc h°t° foglalkozta*, akVQr szakadt m^g a ráérő időm s amint Újra hozzájutó^, ismét foglalkozom v-^lük. Ugy erz°m aZonban, ha már a miniszterelnök véletlenül erdélyi és~a visszakerült terület nagyobb feléty annak embereit,"földjét, mindenféle viszonyát ismeri, talán neki kötelessége, hogy odamenjen és ott dolgokat Indítson meg. Ezért nem volt tehát'idflm toVább~tanulmányozni a kérdést, De~nem mindennap történik meg egy nemzet életében, hogy országrészek térjenev vissza. Igaz, hogy ez nálunk most már bamadszor történik meg. ~" - Akut kérdés ez, amellyel leh^től

e

g gyorsan igyekszem előrejutni s amikor majd tudok valami konkrét dolgot mondani, akkor bocsátom majd mindazoknak bírálata alá,""akiket ill°t. - Másik feladat egész közigazgatá.si~appal*átusunk átx'orEálása, Itt ma két vonal van - csak röviden jellemzem őket -: a miniszteriális és a kormánybiztosi ^onal

0 - A Einlszteriális vonal -eddig7" amig a~gozdasági életb»n és általában az életbon a liberalizmus lai«sw fairje uralkodott, amikor tehát az államinkább csak ellenőrző apparátus vblt,-a legfőbb irányító. Ma más a"~helyzet. Ma minden, az élet kisebb téfiye is állami funkció, állami feladat. Ezen is kell majd később segíteni,""Vannak~állandó pröblómák vagy állandóbb feladatok, vannak" sablófíszerüek és nem sablóhszerüek, Es vannak ad hoc kérdések, amelyek keletkeznek és pár hónapig, egy évig, ' három évig élnek, - A közigazgatási apparátust tehát át k»n szervezni ugy, • hbgy

_

ugyanazoknak, t°hát a feioiősekn^k vezetése alatt olyan legyen, hogy legyen benn° sablonszerű apparátus" s °"gy másik olyan i§, amely a nem sabi lónszerü munkákat végzi és végül legyen b=>nne olyan szervezet, amely az ed hoc problémákval foglalkozik. - A~hármadik nagy témakör - és °s világosan az ei

s

g kettőhöz tartozik, mert a parlamentet átformálni anélkül,"hogy a közigazgatást átformáljuk, vagy uiTJe AftfeTBa tökéletesen lehetetlen - a gazdasági átformálás. Ez~egyFészt az európai helyzetből"folyik, másrészt általában a gazdasági él

c

t fejlődéséből következik,. Ebben a tekintetben~nekünk elsősorban egyeztetni k

c

ll - ahogyan mondaíIi"'szbkás~- külkoreskagelmünket, de helyesebb tovább menniy mert a külkereskedelem egyeztetése a liberális korszakhbz alkalmas megoldás, amelyben csak a különben szabadon folyó gazdasági él°t törvényes és szerződésszerű szabályozását vég°zte az állam, ~ - Ma részt v^ll vennünk Európa terhelési beosztásában, mondjuk termelési rojonirözásnban, Hogy e

Z elsősorban Hegetországgal kapcsolatban történik, az nem Hém

0

torsság"politikai er°jenek következménye, ennek ls,

_

mert Németország ma a v^rrető állam Európában - hanem annak is következése, hogy~a velünk majdnem közvetlen szomszédos csapadékdus, hideg, ködös táj, óceáni"táj, mi'pedig Európának, Iegarábbis~Európa középső és nyugati részének Iegkontinéntálisabb - kivételesen ilyen - jellegű tája vagyunk, ahol kbncertalni kell, nogy mit termelünk. Kicsiny orsZág vagyunk,"amely fiom termelhet kvantitást

;

"hanem csak Trvalitást^ csak e

r

re törekedhetik, mert különben nincs értelme termelésének.