Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1

1935-10-14 [238]

FŐVÁROS A POLGÁRMESTER KÖLTSÉGVETÉSI EXPOZÉJA A főváros pénzügyi szakbizotts aga^Karafiáth Jonő dr.titkos tanácsos, fő polgárra est or elnöki ésévol hétfőn télutón ülést tarto'ji, amelyen a bizottság tagjai osaínem teljes szémban megjelentek. Ezen az üléj-on ismertette ugyanis Szendy Károly polgármester a főváros 1941.évi ; öltségvetésété A költségvetést most is a mindenre kiterjedő nagyvonalúság, előrelátó és óvatos pénzügyi megfontoltság, s szigorú takarékosság jollemzi, amely lehetővé tette, hogy a polgármester már évek óta doficitnentes költségvetést biztosítson, anélkül,hogy őzért az adófizető közönséget bármilyon uj adóy^al^ vagy az üzeni szolgáltatások bármelyikét is emelni kellőn*.- (^^ZÖ^^r^^D) k kö 1 ts égve t és bői kitets zlk, üögy~íx polgámcstor a főváros fojlődésónok övetclményeit nemcsak a főváros pénzügyi helyzotévol,hanem az általános gazdasági viszonyokkal és ózol: várható hatásával is összoVűtűttO. A polgármester expozéjánál: bevezető részében rövidon vázolta az 1939.óv őszén ki tört háború Hivatását az ogész világ- gazdasági erejére, kiemelve azt,hogy ez a főváros pénzügyi vezetésének kialakuló erejét túlságosan nem befolyásolta. Ezővi bevételi eredményeink - folytatta a polgáraostor arra mutatnak, hogy a belső gazdasági helyzetnek 1938.második folébon noginc.ult javulása, amely 1939-ben erős ütemű fejlődéssé alakult és az ipari termelés tömegének megnövojodésébon .jutott kifejezésre, még mindig tart* A munkapiac holyzoto még mindig az erős foglalkoztatottság képét mutatja és oz - elsősorban az állami beruházások gyorsabb ütemű végrehajtásának következménye" ént - a jelentkező foglalkoztatottság kedvezően hat a székesfőváros bevótolciroK

étségtolon azonban., hogy a bevétele" alakulás JT a a forgalmat korlátozó "körülmények befolyással lösznek. Erre azonban az előirányzat megszabásánál tekintettel volta!:. A költségvetési egyensúly biztonságának egyik alapfeltétolo az, hogy minden nól"illőzhototlon kiadást, amelye^*, a gazdasági viszonyokban előállott változáson összegszerűéi; erősen megnöveltek, teljes összogbon vegyük figyelembe. A világháború nyomában járó áremelkedések természet oson a székesfőváros gazdálkodásában is érezteti'- hatásukat, arai a kiadások emelkedésében jut kifejezésre* A kiadások omclkodésc dbiavétolokr.él varható többleteket jelentős részbon fel is emészti. Ezőr^a költségvetésben a legszigorúbb takarékosságet alkalmaztuk, noha a bevételi és chhoz igazodva a kiadások keretei is 17.2 millió pengővel, ezitíei. előirányzatunk 9.62^ó-ával, bővülnek. A költségvetés a jelenlegi, árviszonyokat veszi alapul .Ezért és nort a szükséglete): megszorítása már elérte a helyesen megszabható határt, hangsúlyoznom kell, hogy az i ár

ainkul ó

nban ne

t

alán beálló jelentőseb

b odyezőtlen változ

ások osotén, a S

STts ogvót" ,-s módos

ít

ásira kell majd ja-"" vaslatot tennem.. A törvényes rondolTcozés'okbol 'JS C""kTzeljövőben f bltotlonül elvégzendő feladatokból adódó szükségletekhez ért f o d o zni t uc

: juk az e

g

y

ensúly megóv ja a mellett és ar.él -ül, hogy a köité;.;. dc.ó" •

at,vagy az

i üze mi tarifalcát emelni kellene. A legszigorúbb takarékoscaggal elért egyensúly biztosítása azonban természetesen hátrányokkal is jár, mert a nagyobbszabásu beruházásokat a költségvetésből ki kellett kapcsolni. A rendkívüli kj ad

ósokra a költségvetés ben ; ereken 15.7 mil lió pengőt, tehát az ez é

vi eloir'ányzatnaí~5*."6 millió pengővel nagyobb Összeget "'irányoztunk elo^ Ebből az összegből ucepitési kiadósokra 3,135.000 pengő , csatornák építésére és a csatornázás körébe eső egyéb munkákra 648.000 pengő, kertészeti munkákra 33.000 pengő, rakpart kiépítésére 350.000 pengő, a Vár rendezésére 100.000 pengő, kisaj Hit ásókra pedig 1,600.000 pengő; kegyúri templomok építésére és restaurálására 453.000 pengő,egyéb \

templom építésekre 155.000 pengő, a Lajos-utcai villamosvágány áthelyez ósére 900.000 pengő, /folyt, köv./ .(>A ÍKSZÁGOS Í/EVÉLTÁR