Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1
1935-10-11 [238]
/Közgyűlés, Folytatás,1./ A további-'''- során a közgyűlés a Hogg^nmach-^r Ottó és társai tulajdonában lévő zugligeti nagyM-t^rj^désü ingatlanok csereszerződésének ügyében készített polgám^ste r i előterjesztést tárgyalta, "Farkas Zoltán nem járul hozzá a-á előtérj-sztőshez,"mert a ~ Hagg^nmacher-fél=> érdekeltség részéről a kőbányai városrész rend°zésére vonatkozólag semmiféle megértést n»m lehet várni, s" majdnem biztos az is, hogy a Haggenmacher érdekeltségnek át«nged?tt terülten lakóházak csak hosszú idő múlva fognak felépülni, Kunczp Lojos rámutat arra, hogy a városf*.jlesztósl bizottság Hangsúly ózott álláspontja az volt, hogy a főváros erdőterületeit ki" Vell egészíteni, többek között a Haggenmacher-fél? érdekterülettel is, p&étj b°nyuliV a főváros =rdöségóba. Hogy a főváros által átengedett területek, beépítését biztositsuk, ahhoz elegendő, ha a főváros a szerződósben ViVötl p zt a kötelezettséget. Az ^ioterj a sztést elfogadja. Szőke Gyula a maga részérói nem fogadja °1 az előtérj-sztóst és pedig azért nem, mprt a főváros által átengedendő területek kiválóan alkalmasak elsősorban tisztviselői, továbbá más lakások építésére, Mig ha a főváros a Haggenmacher-fél? érdekeltségtől cserébe kapott területeden akar majd építkezni, avvor elsős-'-orban azokat közmüvekkel Vall ellátni, ami köztudomású, mindig r°ndvivül magas költségeket j°lant. Az elnök névszerinti szavazást r°ndelt ^1, am«lyn«V £rédménye.jj hogy "gy szavazat kivételével a közgyűlés egyhangúlag fogadta el a polgármester előterjesztését. "' Következett Budapest székesfőváros városfejlesztési tervének megállapításéra vonatkozó polgármesteri előterjesztés tárgyalása, Petrovácz Gyula a legnagyobbplismeróss^l emlékszik m n g a városfejlesztési bizottság tagjainak, föl'^g Harrer FerencnfiV, továbbá a városrendezési ügyosztály és vezetőjének rendkívül őrdemes ós 'redményeé munkásságáról, amely ?z t a nagyszabású,- minden részletében átgondolt és'-' Budapest jövendő fejlődésére messz*-kiható városfejlesztési tervet létrehozta. Ebben a tervben mindenről gondoskodás, történt: flfe»rt?-s kislakások építéséről, a forgalmi hálózat megállapításáról, a'müemlékok védelméről, o város történelmi jellegének ós a városkép rr.egm^ntéséröl és megóvásáról, A városfejlesztéssel kapcsolatban•ezután rátárt az újvárosház helynév megállapítására és felépítésére, A városfejlesztési bizottság - mondotta P-trovácz Gyula - megállapítottal- o városháza helyét és azt hogy az az ugynevazétt központi fórum legyen, Ez alapon irt ki a Közmunkák Tanácsa egy elhelyezési tervpályázatot, amelynek elbírálásaiban resztvettek a koritány képviselői, a főváros ás a Közmunkák Tanácsának kiküldöttel, akik egyhangúlag állapították azt meg a tervpályázat alapján, hogy a Fároly-körutnak 8-10 méterrel való hátrább tolásával c. kérdés nagyszerűen megoldható és pedig ugy, hogy az uj városházában.a főváros üzemeinek igazgatóságai elhelyezhetők legyenek. Ennek megtörténte után • irta ki a főváros az. uj városházának építészeti tervpályázatát, am^lyn^k eredmény 13 beigazolta, hogy ezen a helyen igen Szép s egy világváros VÖ vet-élmény éne V megfelelő városháza építhető, 'fel. Annál is inkább, mert ott már minden közlekedési kérdés meg van oldva. Egész váratlanul, a döntés után az elégedetlenek részéről jött az az idea, hogy az uj városházat n= a megállapított helyen, hanem c. Dunaparton építsék f n l, vagyis ne n város központjában. Ez a megoldás - folytatta Petrovácz Gyula - részletes költségszámítás szerint 100 millió pengővel többe kprülne, mint a tervezett ós már elfogadott megoldás és ezért a 100 millióért Budapest közönsége nt?m kapna mást, mint egy, a közlekedéstől teljesen elzárt, a központtól"teljesen távol°s5 helyen egy uj városházát. Meg sülyosbbitja a helyzetet, hogy ennél a m-goldásnál s»i:nlféla terv sincsen arra, hogy a jelenlegi városházával mi történjék, - Petroxj vácz Gyula részletes adatokkal támasztotta alá és bizonyította f'lten vésőnek helyességét,, A közgyűlés tagjai nagyhelyesléssel kisérték Pet~ V rovácz Gyula r.-g'll. pitásait, /folyt, köv,/
