Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1
1935-10-01 [238]
- Az *lső munkánk - a katonai közigazgatásé is - a gazdasági f illanatnyi ^llátás munkája volt. találtam mindenütt olyan rossz llapótokat, mint ahog? vártuk és a termésben s°m találtam mindenütt olyan rosszat - nagyon sok helyen,""igaz, hogy rosszabbat -/mint amit vártunk" - Ami a közlekedést Hinti, az utolsó utam után a Veres Ve dPlEol minisztérium~~48 óra alatt _ berendezt° a repülőjáratot Kolozsvárra és Marosvásárh D lyr° és csak"a rppUl6t«r s1 ' _ vizsgálata akadályozottmeg abban meg kell né"2zük, hogy «z=>v s r°pülőtpr^v mennyire alkalmasok leszállásra hogy a székelyföldön is tovább terjedjen ö repülőjárat; Ezeknek a rppülőjáratoknak főcéljuk az, hogy az embprek ne érezze 1- azt~a nagy ^lszakadottságot és távolságot. Gondoskodni fogunk először a szévelyföldnek a forgalomba való bekapcsolásáról. Amikor Besztercén voltam,Álgyay-Hubert Pál ~ államtitkárral és Horthy Isvvánnal, a MÁV Plnökével", kidolgoztuk a szélpsvágányu vasút tervét, amely pgész Székelyföldet a legjobban kapcsolja belp a forgalomba. - Általában az pgész vonalon voltak és vannak pillanatnyi é"s távolabbi állandó fpladstok. Ennek n szélésvágányü vasútnak megépfctése például hosszabb lélegzptü és állandóbb 3°llpgü feladatT Viszont pillanatnyi feladatokat Is mpg kellett oldani, mprt ma csak a TeV^én keresztülmpnő országút áll fenn, amely erdélyi fogalom szerint talán országút, de a magyarországi országutak m°ll°tt nem sokra értékelnénk, E z az egy ut azonban nagyon rövid idő alatt tönkrp fog menni^ ha az egész Székelyföld forgalma rajta bonyolódik le7 Enn?k következtében hozzáfogtunk a keskenyvágányu vasútnak Marosvásárhelytől Tekén át ésZak felé Való kiépítéséhez, amiből~16 kilométer hiányzik s igy Marosvásárhelyt is bekapcsoljuk Székeiyudvarhplyig. így l»galább~l°'3z vás-fcti összeköttetés, amely _-~hó ide, hó oda - müködlli fog. Enn*ek ellenére is'arra fogok azonban törekedni^ högy~a Székelyföldet, különösen Udvarhelyemegyét a hóolvadás utánig mindennel ellássuk, búzától a~cipőzsinórig, mert~nem tudom, hogy példáuVSZék^lyíidvarhely egyáltalán megközelíthető lész-e7 A Hargitán keresztülvezető üt egészen rendfis ut, jó karban~Van, de télen a Hargitán keresztül n«m lesz mindig biztonságos a közlekedés, ~ " - Ilyen közlekedési problémáink vannak, de ezeken kivül van pgy csomó má"S problémánk is, amelyeket most nem akarok felsorolni. Vannak hosszulélegzetü feladataink is, igy például az iskolaügy. Elhatároztuk a kultuszminiszter úrral, hogy"az Iskolák október 18-án megnyílnak. Célunk-az volt7 hogy a" tanulók kárt ne szenvedjenpk. Meg akartuk mutatni, íiogy n°m fog bekövetkezni cz^ ami 1919-20-ban történt, áfáikor körülbelül ?gy évig minden tanítás szünetelt, a magyar gyermekevé ppdig részben három esztendeig isi Mindenki hozzájut az iskolához és az iskolák azzal~a jelleggel működnek tovább, amilyen ma a jellegük. A problémák elvi megvitatásához majd azután fogunk hoEz^. Most tal^özel vagyunk a tanév kezdetéhez, semhogy p^.Vi vitákVal vegyük e_l a gyermekek tanulási idejét. Speciális intézkedésekre i"s ^olfszükség °gyes községeknél, am°lypkben rpformátus Vágy katolikus felekezeti iskolavsn~. Most az állami lskoIa _ is magyar, DP gondoskodunk-arről," hogy a gyereke 1 ', akiv tavaly feleVozeti iskolába jártak, Ismét feinVez£>ti~i'3kölába iratkozzanak b«, vagyis, hogy az állami iskola ne vonja «V"a~f ©levezeti iskolától a tanulót. Szóval ilyenfajta és hasonló intézkpdésekot keli tennünk. A legtöbbre ugy jöttünk rá, hogy végigjártuk a területeket., /Folyt.köv,/
