Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1

1935-10-09 [238]

Kézirat. Tizenegyedik Je. i a d á s. Budapest, 1940. október 9. JA —* XXII. évfolyam, 273. szám. HÍREK A FELVIDÉKI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE "ERDÉLYÉRT" . A Felvidéki Egyesületek Szövetsége október 15.-ón este 1/2 0 órai kezdettel ajBaross Szövetség székházában /VIII.

t

Muzeum-itea 17,/ "Erdélyért" műsoros estet rendez. Holota János miniszteri tanácsos, felvidéki képviselő megnyitót mond, Eyssen Irén operaénekesnő magyar dalokat énekel, 0. Adriany Ilona Remenyik Sándor költeményeiből ad elő. Zsamboki Miklós gordonkaművész szereplés-e után Szatmáry István. Erdély köszöntése'* cimü költeményét mutatja be, Molnár Imre zeneművészeti főiskolai tanár régi magyar dalokat énekel. Az előadókat KáTff Mária és Zsamboki Margit kis-rik; zongorán./MOT/B. EZREDNAP» Az ügykori m, kir. budapesti 30. honvédgyalogozred október 13.-án, vasárnap tartja évi ezrodnapját. 3/4 11 órakor gyülekeznek a Baross utca 62.számú bencésgimnáziumban, 11 órakor ünnepélyes Szentmisén vesznek részt, 3/4 12 órakor megkoszorúzzák az ezred emlék-müvet, Beszédet Zalay József ny, altábornagy mond. Délben a József utcai régi Putnoki-féle vendéglőben bajtársi ebéd lesz,/MOT/B. ELÜTÖTT A VILLAMOS 'EGY GYERMEKET. Szerdán délután az 01a?zfasor 17/21, számú haz közelében Karlicz József 10 evoS tanulót, tanító gyermekét, . elütötte a 4-es villamos, A szerencsétlenül járt gyermeket.a tűzoltók- szedték ki a kocsi ". erekéi alól. A mentők agyrázkódással 4B zúzott 3 érül esőkkel az Uj Szent János kórházba vittók./MOT/M. A RÓMÁN METRÓPOLITA P^SZTORLEVELE. .Bálán Miklós nagyszebeni görögkeleti román motropolita a következő " pászxorlovéllcl búcsúztatta el magyar uralom alá szakadt hiveit:' . ."Szeretett lelkygycrmokeim I A kogyetlon ütés után, melyet június hó végén szenvedett át nemzetünk, mikor embertelen és jogtalan módon rabolta

1- el tőlünk a mi drága Bosz arabi ónkat és Es zakhukovln ánkat, ogy meg kegyetlenebb fájdalom hasogatja szívókat; a mi kedves Erdélyünk felét rabolták el tőlünk, s vot±% újra évszázados elnyomóink kényére. Atyáin

1

: és ősein' - flöldjo, melyet elődeink könnye' ázhatott és vére öntözött, föld, moly atyáink csontjait rejti magában: ismét az i Icgcn sarkai alatt fog nyögni és• egymillió és néhány százezer testvérünk viseli majd újból a nohéz rabiáncfct és a szenvedés minden válfaját. Á szabadság és az igazság fáklyája,-molyért Horia csontjai Sí erekbetöret Lek, melyért nemzetünk mártírjai megszámlál hatatlan al alommal szenvedték^ át a 3 égbórz almásabb kínzásokat, kialudt, azon nagy számban 1-évő testvéreink számár a, kik most kényszeri tvo lesznek őseink- minden szenvedését elvisel ni „ A bácsi döntőbíróság feltámasztotta a nult borzalmas gyászát és igazságtalanságát ezen a területen, mely annyi könnyöt látott és annyi gyászelkolyt hallott. Rabságba zuhant testvéreink szive, borzalmas gyászt zár magába, nem fogja/- többé ismerni a vidámság szavát, énekeik pedig újra csak-a bánatos népdalok lesznek, melyekben vágyódva epekednek a szabadság után. Mint Erdély lelkiatyja, - lévén az orthodox románok érsekoazt kértem, mikor a pillanat elérkezett, hogy no fogadjuk el a döntőbíróság elvét, mivel véleményem szerint nem méltó hozzánk mások döntésére bízni sorsunkat és becsukott szemmel in enni az ismeretlen világ felé, melyet mások készítenek nekünk, ' /Folyt.köv./•