Magyar Országos Tudósító, 1940. szeptember/2

1940-09-24 [237]

PESTVÁRMEGYE PESTVÁRMEGYE KIS GYŰLÉSE TILTAKOZÓT! A VÁRMEGYE SZÉTOSZTÁSA ELLEN Pos tv ármö gye "törvény hat ós ága kedden délelőtt a Vártnegyeháza nagytermében tartotta szeptemberi kisgyűlés ét» A kis gyűlésen Barcsay Ákos főispán elnökölt és megnyitó beszédében, közölte,hogy vitéz Endre László alispán napirend előtti felszólalásra kórt engedélyt. Az alispán napirend előtti felszólalásában ismertette,hogy a sajtóban közlemények jelentek meg, amelyeknek szerzője Pestvármegye felosztásának szükségességét hangoztatja. Ugy érzem kötelességem e helyről felvilágosítást adni - hangsúlyozta az alispán - nem azért,hogy ezzel a cikkekben közölt javaslatnak súlyt adjak, hanem, hogy tájékoztassam azokat, akik a kérdés érdemi részével tisztában nincsenek, mert a kérdés felvetése nem illetékes helyről történt és'a megye felosztási tervével a vármegye közönsége is élesen szembenyáll. A közlemények lényege az, hogy Pest-Pilis— ?olt«-Kiskur. vármegyét két önálló vármegyére kellene felosztani. Indok az, hogy vármegyénk 1-3 .000 négyzetkilométer területével aránytalanul nagyobb, mint általában a többi vármegyék és ezért annak igazgatása nehézségekbe ütközik. Mellőzi azonban a tanulmány annak bizonyítás át,hogy a két'új vármegye közigazgatása" jobb lenne-e ós milyen módon lenne jobb, ha kettéosztanák a megyét. A kettéosztás tulajdonkóponi intenciója meglehetősen romantikus, - jelentette ki egyhangú helyeslés közben az alispán. Történelmi ós nyelvészeti fejtegetéseivel a szerző azt akarja elérni,hogy a vármegye nevéoől tűnjön el a

w

"Post",'s a két üj vármegye közül az északi "Pilis", a déli pedig "Zsolt" legyen; a kiskunságról emlitóst sem tesz; a cikkíró szerint Pest idegen név, mig Pilis és Solt ősi magyar nevek. - Vármegyei intézményünk a történelmi magyar alkotmány legfontosabb pillére - emelte fel hangját az alispán - mely ősi királyi vár-' megyéből formálódott csodálatos közjogi intézménnyé, országunk alapkövévé, /helyeslés és taps/ A vármegye nemc-'ak közjogi be rendezettségé vei, hanem területével, annak évszázadokon át kialakult határaival együtt a történelem formáló keze alól került ki mai alakjában. alkotmány-unk történeti fejlődését a nemzet mindig szeme előtt tartotta, s féltékenyen őrködött azon,hogy a nemzeti alkotmány védőbástyájába vármegyék fejlődésének történelmi, folyamata meg ne szakadjon. A modern haladás és fejlődés célszerűbbnek látta volna "akár közlekedési, akár lokális szempontokból egyik, vagy másik megye határának megbontását, vagy átcsatolását, de a vármegyék mindig féltékenyen őrködtek hátáraik megmar adás án* Láttuk a legújabb időben, még olyan súlyos körülmények között is, amilyeneket Trianon teremte tt, mikor egy-egy vármegyéből alig-alig maradt mag valami* az egyesítés külön törvénnyel ugy törtónt, hogy mindig' kifejezésre juttatták a vármegyének az "ideiglenesen egyesités" jelkogót. Az országrészek visszatérése után haladéktalanul megtörtént a megyék régi történelmi határainak visszaállítása. Vármegyénknek ezt a történelem folyamán kijegecesedett egységét, tehát általánosakor, j ogi, történeti fejlődésével fogva sem bonthatjuk fel, nem tehetjük .ezt azért somomért ez történeti fejlődés, nem mes terse sóson előidézett folyamat, .hanem természetes következménye a vármegyék alkatának •> - A megye igazgatásának javitáua nem a vármegye felosztásával, hanem a jolonlogt hivatali létszám felemelésével érhető el /Viharos helyeslés/ ami lényegesen kevesebb törhet jelént ez adózó közönségre nézve, mint egy egészen ujj apparátus fel -.Vilit ás a. A me gye-ló le ka z ám kérdóso hasonlóképen birálando al, mint a terület kérdése• AZ uj megye kettéosztásával lenne egy közel 900.000 ős mintegy 500,000 lakosú vármegye,a oilekiró elgondolása szerint tehát az északi megye még mindig kétszer olyan" nagy volna, mint az átlag vármogyék lélekszáma. Ezzel szembon a felosztás azt eredményez né, hogy a felső, "Pilis''-rok nevezett vármegye 11# nemzetiségével és a főváros könnyén! ram stabil lakosságával ugy világnézeti, mint politikai szempontból nem túlságosan kedvező képet mutatna, anyagiak• ban viszont annál jobban bővelkednék* Ezzel szemben a déli rész majdnem színmagyar lakossága a legnagyobb szegénységbe jutva, magas pótadóban,ritka úthálózatával minden fejlődési "'.o he tőségé tői elesnék, /f olyt.köv./