Magyar Országos Tudósító, 1940. szeptember/2
1940-09-22 [237]
/ANTAL ISTVÁN BESZÉDE KŐBÁNYÁN. Folytatás 1,/ - Szent László nemes, hősi alakja, álianférfiúi 6s hadvezéri nagysága tisztán és világosan áll már a mostani nemzedék előtt. Az ezeréves haza lelkünk márványába égetett ősi formáját az ő éles kardja rajzolta ki elsőnek végképpen a középeurópai térségekbe. Különösen kelet ós délkelet Magyarországnak azon a vidéke.n erősítette mog a központi magyar imporiumot, amelynek szolid völgyeiben és zordon havasai között éppen most, napjainkban, egy másik nagy magyar országgyarapitó államfő katonái állitják vissza a Szent Istvánok és a Szont Lászlók örökségét, D G nemcsak, mint orsz ággyarapitó, hanem, mint orsz ág szervező is, egyike volt a log nagyobbaknak. Nagyarányú és céltudatos telepítési politikát folytatott, faj- és népvédolmi törvényei és dekrétumai pedig ma is például szolgálhatnak arra, miként kell egy hivatása magaslatán álló nemz étvezetésnek a magyar faj érdekeit és jussát az idegen^ajtákkal szemben megvédelmezni, S mindezek koronájaként nagystílű nemzofl külpolitikájával hatalmas birodalmak ós ütköző nemzetközi erők között biztosította a nemzet függetlenségét ós eu.rópai elhivatottságát, uralkodásra termett gyönyörű példánya volt annak az uralkodásra hivatott árpádi fejedelmi háznak, amoly test volt a tes tünkből, vér a vérünkből, amely dinasztia magvaszakadása után voltak még • ugyan nagy királyaink, de a nemzőt igazán boldog csak akkor volt és csak akkor lehet, ha saját fajtájabéli tartja kezében a gyeplőket, - E gyeplőket pedig mindig keményen, és elszántan kellett tartani ebben az országban, tartania kellett Szent László királyunknál'; is, mert a széthúzás, a torzsalkodás, pártoskodás és hatalomvágy az ő életét is számtalanszor megkeserítették. De, amint neki volt bátorsága, - ha kellett vaskesztyűs kézzel - ezeket a széthúzó és megbontó erőket magasabbrendű nemzeti fegyelem keret-be beleszorítani, ugy minden idők magyar nomzetvezetése csak: akkor lehet és akkor lesz üdvöt hozó e nemzet számára, ha bölcsességgel, eréllyel, bátorsággal és az elhivatottság tudatával párosulva meg tudja teremteni a széthúzó magyar erők összhangját. Nagy ár• pádkorbeli királyaink, igy Szent László is, leborultak az oltár előtt, tomplomokat és monostorokat alapítottak, szelídségben, imádságban és alázatosságban a legjobb keresztényednek is példát adták, de a legkeményebb eszközöktől sem riadtál: vissza, ha a királyi szék tekintélyét, a központi hatalom erejét, a nemzet egységét és az ország b<3ső rendjét és békéjét kellett biztosítani, - Szent László királyunk lelke T-atonai lélek -vaLt. Ezt a ma- • gyar katonai, lelkületet ma is teljes épségbon és tisztaságban fenn kell tartani, különösen a fiatalságban, amelyet egyenesen arra kell nevelni, hogy a legnagyobb nélkülöz ősökkel szemben is a legnagyobb önfegyelemmel és el szánts ággal tudjon dacolni. A katonai lélek nem materialista lélek,_ á katonai lélek: erkölcsi lélek, s lényege, a szolgálni tudás ós az önfeláldozás. Elvetése a könnyű élet akarásának,, a legkisebb fáradtsággal a legnagyobb haszon felé törekvés, egykor tudómányos rangra emelt világnézetó. nek, s akarása annak az életsorsnak, amelyet körünk egyik nagy nemzetvezére, a "Vivere pericolosojnente" gondolatával jelölt meg ideálként hazája fiatalsága előtt. Erre az elkövetkező időbon múlhatatlan szükség lesz, mert egy pillanatra se áltathatjuk magunkat azzal, hogy a háromszori vértelen or s z ág nagy o*- -bod ás után most már ölbe tett kézzel nézhetünk a levegőbe. Nemzetük" helyzete itt a Duna hajiásában mindig olyan volt és marad, hogy sohasem szerolhetüii. le végképpen, vagy ha technikailag talán 1 e is szerelhetünk, lelkünket sohasem szabad demobilizálnunk, - A szolgálat és áldozatkészség erényeinek első gyakorlati | m eg nyilvánul ás a az önzetlen és szótlan alárendelni tudás, az a tudat, hogy I mindnyájan az ország első miniszterétől kezdve a legutolsó napszámos emk borig csak eszköz vagyunk a nemzet soráénak kiforrnáláskban, /Folyt.köv./