Magyar Országos Tudósító, 1940. szeptember/2

1940-09-28 [237]

/Tompa Mihály szobrának leleplezése, Polytatá s.l./ A főpolgármester megnyitó beszéde után Finkey Ferenc titkos tanácsos, ny.koronaügyész lépett a mikrofon elé - ugyanis a rádió hely­szini kbzvetitést adott az ünnepélyről - és a következő ünnepi beszédet mondotta: - Szép nap virradt ma a Margitszigetre - úgymond, de az egész Budapestre, sőt az egész magyar nemzetnek Tompa Mihály költésze­teért rajongó, vagy azt méltányoló részére. Szép nap ez ne!cünk,mert az erdélyi részek visszatérte feletti országos nagy örömünket növeli az a nekünk oly jóleső érzés is, hogy ma egy régi, kegyeletes óhajunk megva­lósulását láthatjuk. AZ ünnepi szónok részletesen méltatta Tompa Mihály költői munkásságát, s rámutatott arra, hogy a halhatatlan költő P e tőfi és Arany barátja volt, együtt költői triumvirátust alkottak és szimboli­kus jelentősége van annak,hogy szobra tőszomszédságában áll Arany János margitszigeti mellszobrának, A népregék és a mondák mellett virág­regék tették népszerűvé Tompát, de költészetének legértékesebb és legma­radandóbb alkotásai az 1848.szabadságharcunk után, az osztrák abszo­lutizmus korában Irt elégiái, illetőleg allegóriái, melyekkel az elalélt nemzetben mego#ősitette a hitet, önbizalmat öntött a nemzetbe,hogy higy­jen jobb jövőjében. De mint ődaVöltő is örök értékeket termeit Tompa. - Hogy ez a szerény ünneplésünk éppen a magyar nemzetnek mostani nagy örömnapjaival - hangoztatta a szónok - az erdős,bérces Erdély északi részének az anyaország kebelére visszatérte mámoros nap­jaival esett egybe, ez csak emeli ünnepünknek bensőségét, hiszen Tompá­nál: is raeg--volt a kapcsolata a siép Erdéllyel. Egyik életrajzirőja sze­rint Tompa ősei Székelyföldről kerültek Borsodba és mindvégig elevenen élt közöttük a háromszéki kiaborosnyói Tomphákkal való rokonságuk hite. Szerette Erdélyt, ahol, mint maga Írja, élete legszebb óráit töltötte, az erdélyi irói világ és az előkelőségek nagy örvendezéssel és kitüntetés­sel fogadták őt 1856. szeptemberében. Az ünnepi szónok végül hálás köszönetet mondott a szobor­bizottság költcilelkü, magasröptű szellemű elnökének, Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármesternek, aki a maga ismert, törhetetlen ener­giájával a három évtizedos szobor állítási mozgalmat alig egy év leforgá­sa alatt valóra váltotta. Köszönetet mondott a kultuszminiszternck,Szoncly Károly polgármesternők és llémeth^Károly fővárosi tanácsnoknak, akik min­dont megtettek,hogy a szobor megvalósuljon. Hálás szavakkal köszönte meg az ünnepi s'zónok mindazoknakj^akik lelkesoöissek vettek részt a bizottság müködóöében. <gű^aj_átj Az ünnepi beszéd elhangzása után a kultuszminiszter képvise­letében káy István titkos tanácsos, államtitkár avatta fel a szobrot. _ Az örök Duna legszebb szigetén üde, balzsamos világ öleli magához - mondotta - a magyars% örök értékének, Tompa Mihálynak ezt az omlókét, fa, ország szive lüktet és ónok, a nagyváros rohanó életének csak megszűrt zaja, halk zsongása jut el idáig.A mesesziget gyönyörű virág­leányai az ő virágregéiről dalolnak, légies éneket és napkeltekor a har­mat csillogása fölött, illatok felhőjében bizonyára fehér ködfátyolos, uszályos nemtők keringenek a költő szobra körül.Virigerdőben álltak a keleméri óó a hanvai paplakok is, valaha, de a szomorúság házai voltak, - Mint minden nagy magyar ember élete, Tompáé is tele volt 'üzdelommel, üldöztetéssel, szenvedéssel, - tollát ezért filozófiai elmélyülés, vallás® hit és törhetetlen magyarsága vezették. N s m csapott perzselő lángokkal, mint jóbarátja Petőfi, az egekig, - de Vestatüsként ápolta idealizmusát és erős nemzeti érzését. Költészete nemcsak örök­szép, halk, Urai dalokat zengett,hanem a nemzet két évtizedes elnyo­matása idején a magyar .Jövő bitié, ős hivő hazaszeretet harangszava volt. . A Allegóriáival egyik'irányítójába nemzeti öntudat-akkori szellemi mozgalmainál: és hatása él, a nemzet javát szolgálja ma is. ill /folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents