Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2

1940-07-22 [233]

Ezért hirdetőn én nagan is régóta, hogy minden a névmagyarosításra irányuló társadalai ér nég inkább'minden hivatalos presszió egyaráitt nagyartalán és oktalan eljárás* Sok beszédenben neg néltáztatnak ezt találni, sőt itt jelenlévő képviselőtársain közül sokan enlékeznek is ..* reá. De"abból, hogy no nagyarositsunk tüzzel-vassal, nen az következik, hogyha nen is tüzsövőnyekkol, de bilincsekkel Üekössünk mindenkit és utí daikat is uásodÍziglen, vagy az azutén 'követko.".okot is, egy ad libitun népszánláláskor adott bevallás mellett, nort ez nég magyartalanabb és nég 30kkal oktalanabb lenne * - A védekezés azt nondja, hogy oz a rendelkezés non akadályozza neg a lelki 'asszimilációt, az egyénekét és a családokét feltétlenül megakadályozza

; nort csak az egész népcsoport asszimilálhatna egyszerre • - A védekezés a velünk' szenvedett Németország által noct feldöntött páriskörnyéki békék kisebbségi alapelvének korszorüségóre hivatkozik. Tudjuk

f hogy ami bennük korszerűnek, helyesebben néltányos-4 nak ós emberinek látszott, azt nen tartották neg* S az sen áll, hogy a terülotíség elvét kiküszöbölték. Hiszen a Ronánla szánára statuált kisebbségi pontok között a székelyek külön jogai

} a Cseh-Szlovákia számára statuáltak között pedig a ruszin autonómia ís szerepeltek* Ez tehát itt határozottan két területileg elhatárolható népcsoport külön jogait, tehát a területiséget jelentig Nen lehet argumentálni nenZot is égikkor dósekben, ha valaki nég ezeket sem tudja ós nen tudja azt. hogy a páriskörnyéki békében statuált kisebbségi jogi szerződések különbözők. - Hubay képviselő.ur a népiségeket'a felekezetokkel veti össze, amint nár fentebb is említetten egyszer. Hivatkozik a líóman-Szekfü f éle történelem, második kiadásának' 455* oldalára• így idézi:"Kossuth emellett napjaink legmodernebb kisebbségi alapelvét, "a népiségnek felekezetek mintájára való kezelését ;ls felfedezte"**- "a magyar földön lakó különböző népek szánára az-egyházihoz h-sonló nemzeti közösségeket kell létrehozná". így áll a Hóman-Szekfü féle történelemben, Szekfü Gyula fogalmazásában. Ezt argumentumként felhozni emberek nemzetiségi kényszertársítása és kataszterbe vétele mellettj szofizma és megtévesztés. Először azért, mert a felekezet már nem kényssertárslt, másodszor ,^mort a felekezeti anyakönyv nem-kataszter, hanem á keresztség felvételének megállapítása és annak bizonylata, harmadszor, mert a felekezet nem politikai, közjogi testület és negyedszer, mert jelenleg az ogyházi anyakönyvekkel szemben az államra nézve az állani anyakönyv a döntő, - Ez utóbbival és az utóbbi állapottal szemben a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a nemzetiségi anyakönyveket a népközösség maga vezesse* De például nem állapítja meg, hogy mi történik akkor, ha kettő jegyzi be ugyanazt a személyt, /Folyt*köv,/ Pro d o u o ; A' Belöki beszéd összesen mintegy 15 kia-. dásnyi hosszú lesz.